\

Kegyelmi ügyek

I. A kegyelmi jogkör
Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés g) pontja alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

Az egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől (amnesztiától), amely az Országgyűlés hatásköre.

A kegyelmi jogkör tartalma
Az egyéni kegyelmezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozást a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tartalmazza.

Az egyéni kegyelmezés joga a büntetőeljárás megszüntetésére, a végrehajtási, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem elbírálására terjed ki. A végrehajtási kegyelem a büntetésekre (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, továbbá a büntetőjogi intézkedések közül kizárólag a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára, illetve a fiatalkorúak esetében alkalmazható javítóintézeti nevelésre terjedhet ki.

A fentiekben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter előterjesztést tegyen a köztársasági elnöknek. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolást fűzni. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. Ha ez nem történik meg, a kegyelmi eljárás befejeződik.

A köztársasági elnök kegyelmi jogköre, és ezen belül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti – hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartásból) való törlésre.

Hivatalunkhoz nagy számban érkeznek a bűnügyi nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelmek, tekintettel arra, hogy a kérelmező a nyilvántartásban való szereplése miatt nem tud bizonyos tevékenységet végezni. E kérelmek elbírálására a köztársasági elnöknek nincsen hatásköre, így ebben a kérdésben kegyelmi eljárás nem folytatható le.

A kegyelmi kérelem benyújtása
A kegyelmi eljárás hivatalból vagy írásban benyújtott, aláírással ellátott kérelemre indul.

A büntetőeljárás megszüntetésére a kegyelmi kérelmet annál a bíróságnál vagy ügyészségnél kell benyújtani, amely előtt a büntetőeljárás folyik.

Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel az a bíróság vagy ügyészség indíthatja meg, amely előtt a büntetőeljárás folyik.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a még végre nem hajtott büntetés, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés, valamint a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az első fokon eljárt bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

A kérelemnek tartalmaznia kell:
- az érintett személyes adatait,
- a bíróság (ügyészség) megnevezését, a bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik,
- a kegyelmi kérelem célját, mint például a büntetőeljárás megszüntetése; az ítélet jogerőre emelkedését követően a konkrétan megjelölt büntetés, mellékbüntetés, illetve intézkedés elengedése vagy mérséklése (próbaidőre történő felfüggesztése), a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés,
- a kérelem indokait,
- az indokokat alátámasztó dokumentumokat (pl. orvosi iratok, jövedelemigazolás).

Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a Köztársasági Elnöki Hivatalba megküldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a Hivatal továbbítja annak az ügyészségnek, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket a törvényi szabályozásnak megfelelően elő kellett volna terjeszteni. Ez szükségszerűen időt vesz igénybe, késleltetve az eljárás lefolytatását, ezért azt javasoljuk, hogy a kegyelmi kérelmet lehetőség szerint az illetékes ügyészségnél, illetve bíróságnál nyújtsák be.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb videó
Legfrissebb sajtóközlemény
2020. október 14.
Közlemény az egészségügyi törvényről