\

Kegyelmi ügyek


A kérelmezők
Kegyelmi kérelmet a terhelt (tehát eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított és a vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő (ügyvéd), a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be.

Hozzátartozó:
a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa,
b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is),
c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa,
d) a házastárs, az élettárs,
e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 54. § (2) bekezdése alapján a kegyelmi kérelem illetéke 5000 forint.

Az Itv. 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján a terhelt, a törvényes képviselője vagy a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás illetékmentes.

A kegyelmi eljárás
Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a büntetőeljárás megszüntetésére a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyi miniszter, a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyi miniszter nyújthat be a köztársasági elnökhöz.

A legfőbb ügyész, illetőleg az igazságügyi miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlására nem tesz előterjesztést.

A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyi miniszter a kegyelmi döntésre vonatkozó javaslatát kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján teszi meg, és a köztársasági elnök is ekképpen hoz döntést.

A kérelmező, illetve meghatalmazott védője személyes meghallgatására nem kerülhet sor.

Halasztás, büntetés-félbeszakítás
A kegyelmi kérelemnek a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya.

A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyi miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés (intézkedés) végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

Értesítés a döntésről
A büntetőeljárás megszüntetése iránti kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot vagy a kegyelmi eljárás befejeződéséről szóló tájékoztatást a terheltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének az a bíróság vagy ügyészség kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyik.

A végrehajtási, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránti kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.

Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyi miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot.

Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet benyújtania a fent ismertetett módon.

Folyamatban lévő kegyelmi ügyekről – a személyes adatok védelmére tekintettel – a Köztársasági Elnöki Hivatal sem szóban, sem írásban nem ad tájékoztatást.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb videó
Legfrissebb sajtóközlemény
2020. október 14.
Közlemény az egészségügyi törvényről