Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2012. május 30.

A köztársasági elnöki intézményről

Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Ez a két – alapvető értékek megvalósítására irányuló – feladat útmutatást és hátteret ad az Alaptörvényben és a törvényekben biztosított hatáskörök gyakorlásához.

Az alábbiakban a legfontosabb köztársasági elnöki hatásköröket, illetve az ezek alapján hozható döntéseket ismertetjük.

A törvények kihirdetése
Az Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt, annak kézhezvételétől számított öt napon belül, a köztársasági elnök aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. A törvény kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.

Előzetes normakontroll indítványozása
Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, annak aláírása előtt a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

Törvény visszaküldése megfontolásra az Országgyűlésnek
Az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott előzetes vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

Az Országgyűlés és Kormány megalakulásában betöltött szerep
Az általános országgyűlési választások után a köztársasági elnöknek szerepe van az Országgyűlés és a Kormány megalakulása eljárásában. A választást követő harminc napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. Javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket.

A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban, részvétele a nemzetközi szerződések megkötésében
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a köztársasági elnök képviseli Magyarországot. Ez a szabály a magyar állam nemzetközi jogi képviseletére utal, és összhangban áll a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény 7. Cikk 2. bekezdés a) pontjával, valamint a nemzetközi szokásjoggal. A köztársasági elnöknek a magyar állam képviseletére vonatkozó jogosultsága ellenjegyzéshez nem kötött, tehát önálló politikai döntéseinek sorába tartozik.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés a) pontja értelmében, az Országgyűlés felhatalmazása alapján a köztársasági elnök elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb videó
Legfrissebb sajtóközlemény
2020. október 14.
Közlemény az egészségügyi törvényről