Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2019. szeptember 20.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának

– Hétfőn, az ENSZ klímacsúcson Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli. Köszöntöm a stúdióban köztársasági elnök urat! Két napja az ellenzék szeretett volna tartatni egy rendkívüli ülést a klímaválságról a parlamentben. Ezen az ülésen azzal vádolták a magyar kormányt, hogy nem tesz semmit a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Én úgy tudom, hogy ön, amióta ebben a székben ül, azóta dolgozik azon, hogy a fenntarthatóság megfelelő legyen Magyarországon, és ebben együttműködik a magyar kormánnyal. Ha csak a szeptemberi programját nézzük meg, milyen klímaügyi rendezvényeken vett részt, milyen előadásokon volt?

– Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a kedves hallgatókat. Talán az egyik legfontosabb rendezvény a közgazdasági vándorgyűlés volt Nyíregyházán szeptember elején, ahol 6-700 közgazdász vett rész, és alapvetően a klímaválság, fenntarthatóság közgazdasági összefüggéseiről beszéltek, beszéltünk. Pontosan lehet tudni, hogy ha el akarjuk kerülni a felmelegedést, tehát hogy a párizsi klímacsúcson született megállapodásnál, két foknál magasabb legyen a földfelszíni hőmérséklet emelkedése, ahhoz különböző döntéseket kell hoznunk. Döntéseket, amelyek infrastruktúra-fejlesztéssel, energiapolitikával kapcsolatosak, és amelyek bizony kőkemény közgazdasági kérdéseket is érintenek. Nos, erről beszéltünk Nyíregyházán. Az egyik nagy vita, ami a nyáron már elindult, az volt, hogy vajon 2050-re elérhető-e, teljesíthető-e, hogy az Európai Unió, és azon belül Magyarország úgynevezett klímasemleges legyen. Mit jelent a klímasemlegesség fogalma? Az utóbbi hetek, hónapok kommunikációjában látok egy kis kuszaságot. Klímasemlegességnek azt tekintenénk, ha a széndioxid vagy üvegházhatású gázok kibocsátásának és megkötésének aránya egyensúlyban lenne. Pontosan tudjuk, hogy a növények, a talaj, a víz köt meg széndioxidot. Most az a probléma, hogy a kibocsátott széndioxid mennyisége jóval nagyobb, mint amennyit az úgynevezett elnyelők, a talaj, a víz, a növényzet meg tudnak kötni. És a különbözet, a plusz széndioxid a légkörben marad, erősíti az üvegházhatást, és az üvegházhatás azt eredményezi, hogy ha nem figyelünk oda, akkor felfűtjük, élhetetlenné tesszük a bolygót. A kérdés az, hogy mit tehetünk ez ellen? Elmondtam – az elmúlt egy hónapban többször is, legelőször talán a közgazdasági vándorgyűlésen –, hogy mi az a nyolc dolog, amit Magyarországnak meg kell és meg tud tenni annak érdekében, hogy 2050-re elérje az úgynevezett klímasemleges állapotot. Van egy fontos dolog, amit érdemes elmondani: nézzük meg, hogy mi a felelősségünk?! A mértékét, a történetiségét és az arányait. Magyarország a világ kibocsátásának 0,137 %-át, az Európai Unióénak is csak az egy százalékát produkálja. Az egész Európai Unió a világ kibocsátásának nem egészen 10%-át. Helyesen tesszük, ha arról beszélünk, hogy Magyarországon különböző intézkedéseket kell hozni a klímavédelem érdekében, de azért jó, hogyha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel, az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával, és sorolhatnám még az országokat. Tehát a mi felelősségünk azért sokkal kisebb a bolygó jövőjéért.

– Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk az LMP által javasolt klímavészhelyzetet kihirdetnénk Magyarországon, akkor az valójában egy pici csepp volna?

– Hogy mennyire így igaz ez, hadd mondjak erre egy szemléletes példát, amit a kedves hallgatók is, még ha nem is mélyültek el a témában, azonnal érteni fognak. 2016-os vagy 2017-es adat:az egész Európai Unió kibocsátása ekkor annyi volt, amennyi Kínáé valamivel több mint egy nap alatt.

– Hihetetlen az arány.

– Tehát hogy csak a nagyságrendeket érezzük. A másik, amit el szoktam mondani, és amit szintén nem szoktak említeni ezekben a vitákban, hogy Magyarországnak az egy főre eső kibocsátása mennyi. Ez bőven az európai átlag alatt van. A német majdnem kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak. Ez megint jól mutatja a felelősség mértékét. A harmadik pedig, amit megint csak nem szoktak említeni, hogy ha összevetjük más uniós országokkal, és 1990-et vesszük viszonyítási alapul, akkor Magyarország tized százalékra pontosan annyival csökkentette 1990-hez képest a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, mint amennyivel Dánia. A szomszédos Ausztria például nem csökkentette, hanem növelte. Spanyolország, Írország, Portugália nem csökkentette a kibocsátását, hanem növelte. Tehát amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, még egyszer mondom, helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, de azért ne tévesszünk mértéket, mindenkitől ezt kérném.

– Az a cél tehát, hogy ne legyen olyan energia-előállító intézmény, ami szenet használ fel, szenet éget el. Ugye ez lenne a legfontosabb?

– Ez az egyik, így van. És amikor ismertettem a javaslataimat, akkor azt mondtam, hogy az egyik legfontosabb dolog, hogy az energiatermelésünk szén-dioxid-mentes legyen. Mik ennek a feltételei? Három feltétele van. Az első, hogy meg kell építeni Paks II.-t. Tetszik vagy nem tetszik, atomenergia használata nélkül a párizsi célok nem érhetők el, és ezt nem én mondom, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség, az OECD, az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, tehát mindenki azt mondja, hogy atomenergia nélkül a cél nem teljesíthető. Ez az első. A második, növelnünk kell a naperőművi kapacitást Magyarországon. Jó hír a 2000-es évek totyorgása után, hogy az elmúlt négy évben minden esztendőben megdupláztuk a naperőművi kapacitást. Tavaly olyan hétszáz megawatt volt. Palkovics miniszter úrral éppen egy közös rendezvényen voltunk múlt héten pénteken, ő bejelentette, hogy 2030-ra ezt megtízszerezzük, tehát a hétszáz megawattos kapacitás hétezerre fog bővülni bő tíz esztendő alatt. Ez persze névleges kapacitást jelent a naperőműveknél, ami azt jelenti, hogy a tényleges kapacitás ennek nagyjából az egynegyede. Tehát az első az atomenergia, szükségünk van rá, nem tudjuk nélkülözni, a második a napenergia, a harmadik az energiatárolás problémája. Szeptemberben volt az ALTEO napenergia tárolásával kapcsolatos új létesítményének átadása, ami új magyar innovációt is tartalmaz. A következő, amit ön mondott, a szén kivezetése 2030-ig. Tehát 2030-ra, legkésőbb 2030-ra Magyarországon meg fog szűnni a szénalapú energiatermelés. És erre mondtam azt, hogy ha ezeket az intézkedéseket mind megvalósítjuk, akkor 2030-ra, nem 2050-re, 2030-ra a magyarországi áramtermelés, és nem energiatermelés, az más, a magyarországi áramtermelés több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ban a világon.


előző oldal12következő oldal

Legújabb videó
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány