Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2018. március 02.

Áder János köztársasági elnök interjúja az M1-nek az Arany-emlékévről

– 2017-ben ünnepeltük Arany János születésének kétszázadik évfordulóját. Ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította. Megalakult az Arany János Emlékbizottság, amelynek az volt a feladata, hogy szervezze és koordinálja az „Aranykor” programjait. A programokra négymilliárd forint állt rendelkezésre. A bizottság elnöke Áder János köztársasági elnök. Elnök úr, milyen típusú ötletek érkeztek a meghirdetett pályázatokra, programokra?

– Tisztelettel köszöntöm a kedves tévénézőket. Ketté kell bontanunk a programokat. Volt három nagy program. Az egyik a Nagyszalontán lévő Csonkatorony felújítása, erről mondanék néhány szót részletesebben is. A másik Nagykőrös. Nagykőrösön Arany János közel tíz évig tanított, ott azóta is nagy tiszteletben tartják, és méltó módon ápolják az emlékét. Nagykőrösön a múzeum felújítására és nagyon sok programra kaptak pénzt. A harmadik nagy lába ennek a programsorozatnak a Petőfi Irodalmi Múzeum által szervezett különböző rendezvények. Részletesebben beszélnék a Csonkatorony felújításáról. Ha valaki járt már Nagyszalontán és járt a Csonkatoronyban, az pontosan tudja, hogy nagyon rossz állapotban lévő épület volt még tavaly ilyenkor. Fűtetlen épület volt, ezért télen nem is volt látogatható. Elavult kiállítótérrel rendelkezett, és az Arany-relikviák egy igen jelentős része, bútorok is, kéziratok is, felújításra szorultak. Nos, az elmúlt évben ennek a munkának a nagy részét sikerült elvégezni, a felújítás befejeződött, március 15-e előtt adjuk át majd az épületet. Egy új kiállítótér, egy sokkal izgalmasabb kiállítótér várja majd a látogatókat. Az épületet kívül-belül felújították. Az Arany-relikviák jelentős részét – a román hatóságok engedélyével – Magyarországra szállítottuk a felújítások, rekonstrukciók elvégezésére. Bútorokat, használati tárgyakat, és nem utolsósorban kéziratokat, amelyek nagyon-nagyon rossz állapotban voltak. Ez a munka egyik fele, a látványosabb része, de erről nem kellett külön-külön döntéseket hoznunk, egy döntéssel elindult a munka. Ami viszont sok munkát adott az Emlékbizottságnak, és több alkalommal kellett emiatt üléseznie a bizottságnak – amelynek mellettem a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a másik két társelnöke –, hogy nagyon sok javaslat, nagyon sok ötlet, nagyon sok kérés érkezett az ország különböző pontjairól, hogy meg szeretnének emlékezni Arany Jánosról. És itt aztán nagyon sokféle ötlet volt, ha kíváncsi rá, ezekről is mondok néhányat.

– Mindenképpen. Milyen szempontokat tartottak szem előtt? Nagyon jó, hogy Arany János személye ennyire megmozgatta az embereket, és hogy ilyen sok ötlet érkezett.

– A szempont egyedül a minőség volt, hogy Aranyhoz méltó, Arany emlékéhez méltó kiállítások, előadások, színpadi produkciók szülessenek meg. Ami igazán jó volt, és nekem ez volt a legmeghatározóbb élménye az elmúlt egy év munkájának, hogy valóságos társadalmi mozgalom alakult ki. Fiatalok, idősek, általános iskolák, középiskolák, színházak, kiállítóterek, múzeumok mind-mind remek ötletekkel álltak elő, hogyan lehetne Arany Jánosról megemlékezni. Mondhatom azt is, hogy egy országos mozgalom alakult ki, és a különböző rendezvényeken – engem is meglepett egyébként a szám – több mint hétszázharmincezer ember fordult meg idáig, tehát ennyi látogatója volt az Arany-emlékévhez kötődő különféle rendezvényeknek, és négyszázhatvan helyszínen lehetett látni, hallani, valamilyen Arany Jánoshoz kötődő megemlékezést, műsort, kiállítást, konferenciát, tudományos szimpóziumot. Tehát nagyon sokrétűek voltak a programok. Földrajzilag is, és nemcsak határon innen, hanem határon túl is, és a téma gazdagságát illetően is. Mindvégig azt éreztem, hogy ez az egy év méltó volt ahhoz az értékeléshez, amit Arany Jánosról Szerb Antal adott, aki – röviden és nem teljesen szó szerint idézve őt – azt mondta, hogy a magyar szellemi életnek Arany János a sugárzási központja, kisugárzási központja, minden szál tőle vezet, és minden szál hozzá vezet. És ha másokat idéznénk, például Pilinszky Jánost, szintén hasonló méltató, elismerő szavakat tudnánk említeni tőlük is. Ehhez volt méltó az Arany János-emlékév, és nagyon fontos, hogy nem is fog befejeződni március 2-án.

– Nagyon sok olyan program van, ami folyamatban van, és ugye nagyon sok program volt, ami nem az Emlékbizottság által támogatva valósult meg, hanem önmagától indult el, és nem fejeződnek be ezek a programok. Mi lesz még a folytatásban?

– Valóban, most készül a televízió egy összegzésre. Gryllus Dániel ötlete volt, hogy egy ilyen összegző műsor legyen majd a Vigadóban, és én ezt nagy lelkesedéssel támogattam. Egyébként a Kaláka, egy korábbi műsorukat felújítva, készített egy műsort, amivel járták az országot, sőt a világ más tájain is megfordultak. De az Örkény Színháztól kezdve a Pesti Magyar Színházon át a Nemzeti Színházig, föl se tudom sorolni azokat az együtteseket, művészeti társulatokat, ahol szintén méltó módon, verses estek formájában, vagy valamilyen más módon, megemlékeztek Arany Jánosról. Nekem a meghatározó élményem, kanyarodjunk egy kicsit vissza az első naphoz, és remélem, hogy a tévénézők is emlékeznek rá, mert a tévé közvetítette ezt az előadást, Csöre Gábor Toldi című előadása volt, ahol a művész egy személyben eljátszotta, nem elmondta csak, hanem eljátszotta Arany Jánosnak ezt a remekművét. Én korábban láttam már, nem az Arany-emlékév apropóján készült ez az előadás, hanem korábban, sok előadást megélt már hál' Istennek, de a nagyközönség, sok tízezer ember a tévé jóvoltából most láthatta.


előző oldal12következő oldal

Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legfrissebb sajtóközlemény
2018. december 07.
Törvény visszaküldése az Országgyűlésnek