Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2017. október 05.

Közös a felelősség – Áder János interjúja a Figyelőnek

Intenzív külpolitikai és nemzetközi programja volt szeptemberben köztársasági elnökünknek. A zentai csata évfordulós ünnepségén megállapodott szerb kollégájával, hogy hamarosan zárókonferenciát tart az 1944–45-ös magyarellenes atrocitásokat is vizsgáló akadémiai vegyes bizottság, Máltán részt vett a parlamentáris köztársasági elnökök konferenciáján, amelynek a témája a migráció és a szociális biztonság volt, majd a New York-i ENSZ-közgyűlés keretében szervezett több rendezvényen is felszólalt, aktív szerepet vállalt. De még mindezek előtt, augusztus végén Stockholmban részt vett a víz világhetén. A Figyelőnek adott exkluzív interjújában főként a migrációról és szívügyéről a klímavédelemről fejtette ki a véleményét.

– Ön nemzetközi téren igen aktív, de a belpolitikából mintha kivonult volna, holott itthon már kampányhangulat van. Hogy látja, milyen irányba mennek a dolgok?

– A kampány elindult, ezt mindenki tapasztalja, de a köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint nincs dolga a viaskodó felekkel. Abban bízom, hogy a pártok indulatok helyett érveket mérnek majd össze, a választópolgárok pedig nem a pillanatnyi érzelmeikre, hanem a józan eszükre hallgatnak, amikor döntésüket meghozzák.

– A jelenlegi választási törvényt annak idején ön dolgozta ki. Most a baloldali ellenzéki pártok összefogtak a jogszabály megváltoztatásáért, és polgári engedetlenséget helyeztek kilátásba, ha a Fidesz–KDNP többségű parlament erre nem hajlandó.

– Ez a vegyes – egyéni kerületi és pártlistás – választási rendszer 1990 óta működik. A törvényt egyrészt azért kellett módosítani, mert a parlament döntött a képviselők számának a csökkentéséről, 386-ról 199 főre. Másrészt az 1990-ben kialakított egyéni választókerületeket a belső népességmozgás aránytalanná tette az évek során, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy ezeket arányosítani kell. E két változtatáson kívül a jelenlegi választási rendszer alapelvei nem módosultak, és az a cél sem, amelyet 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalnál megfogalmaztunk, hogy a szavazások eredménye stabil kormányzás legyen. Ha a korábbi és a mostani választási rendszert összehasonlítjuk, látható, hogy mandátumkiosztás szempontjából alig van eltérés közöttük.

– A napokban lesz a V4-ek államfői találkozója Szekszárdon. A környezetvédelem napirenden van?

– A találkozó három témája közül az egyik a körforgásos gazdaság. Egyre többen ismerik fel a világban, hogy az eddig problémának tekintett szemét nyersanyag, erőforrás is lehet. Ilyen például az elektronikai hulladék, amelynek minden eleme – a nemesfémektől a műanyagig – újrahasznosítható és komoly piaca van. A V4-országoknak érdemes lenne közös hasznosításban gondolkodniuk. Az infokommunikáció lehetőségei és veszélyei lesz a második, a balkáni országok európai integrációja pedig a harmadik téma. A Balkán ma is „puskaporos hordó”, s az ebből adódó veszélyt úgy tudjuk csökkenteni, ha az ott lévő országok EU-s csatlakozását minél inkább elősegítjük.

– Merre tart az Európai Unió? A bővítés ügyében az tapasztalható, hogy hitegeti a balkáni országokat, miközben ebben a folyamatban is elfáradt.

– Jogos a kritika. Az EU-nak ez a magatartása a balkáni államok vezetőinek a frusztrációját, kiábrándultságát váltotta ki. Jogosan érzik úgy, hogy újabb és újabb kifogásokkal húzza az időt az unió. Súlyos politikai, gazdasági, társadalmi, szociális és szomszédsági problémák halmozódtak fel, s ezzel a közösségnek valamit kezdenie kell. Másfél év van hátra az európai parlamenti választásokig, s kétlem, hogy addig lesz ebben előrelépés. Egy új, ambiciózusabb uniós vezetés talán le tud majd tenni egy világos menetrendet az asztalra. De az előkészítő munkát addig is folytatni kell Brüsszelben.

– Az EU megújulására vonatkozó elképzelésekről mi a véleménye? Sokat hallunk a mag-Európa koncepcióról, a kétsebességes unióról, euróövezetiekről és azon kívüliekről.

– Önmagában a felvetést is elfogadhatatlannak és az EU euróövezeten kívüli országai számára méltánytalannak tartom. A zónához való csatlakozásnak négy gazdasági feltétele van: alacsony inflációs szint, mérsékelt költségvetési hiány, árfolyam-stabilitás és a hosszú lejáratú kamatlábak alacsony szintje. Magyarország az elmúlt években e feltételek teljesítési szempontjából nagyot lépett előre, de az euró bevezetése alapos körültekintést igényel. A valutaárfolyam meghatározása kapcsán láttunk jó és rossz példákat is. Az ország minden polgárának az az érdeke, hogy az övezethez való csatlakozás semmilyen gondot ne okozzon.



Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány