Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

A 24. órában vagyunk, de most még változtathatunk – Áder János interjúja a hirado.hu-nak



– Tehát komoly feladvány, amit december elején Párizsban meg kell oldani. Bár korábban is próbálták, eddig nem sikerült. Sem Kiotóban, sem például hat éve Koppenhágában.

– Kiotót csak részben tekintem kudarcnak: egyrészt azért, mert azon országok többsége, amelyek aláírták a jegyzőkönyvet – így például Magyarország is –, vagy teljesítette, vagy túlteljesítette a vállalását. Ha nincs Kiotó, ma még több szén-dioxid lenne a légkörben, és még nagyobb problémáról beszélnénk. Ugyanakkor azok az országok, amelyek vagy nem írták alá, vagy mentességet kaptak az egyezmény alól, mint például Kína vagy Portugália, jelentősen növelték az elmúlt 25 évben a szén-dioxid-kibocsátásukat. Olyan mértékben növelték ipari tevékenységüket, hogy összességében, a kiotói megállapodás ellenére, 30 százalékkal nőtt a légkörben található szén-dioxid mennyisége. De ha nincs Kiotó, a helyzet még rosszabb lenne. Ami utána történt, Koppenhága, Cancun vagy Durban, az valóban kudarc.

– Mit reméljünk akkor a párizsi csúcstól?

– Komoly kihívás, hogy a részt vevő országok át tudják-e lépni a saját árnyékukat decemberben. Mi a probléma lényege? Az, hogy ugyan ma már mindenki elfogadja, hogy baj van, de a fejlődő országok azt mondják: kedves fejlett országok, Európai Unió, Egyesült Államok, Kanada, Japán, ti befutottatok egy fejlődési pályát, ehhez fölhasználtatok ennyi meg ennyi energiát, kibocsátottatok ennyi meg ennyi szén-dioxidot. Nekünk is jogunk van ahhoz, hogy ugyanazt az életszínvonalat, amit ti már elértetek ennek révén, mi is elérjük. És ha ehhez környezetszennyezés társul, ezt a lehetőséget nekünk akkor is biztosítani kell.

– Érvelésük logikus.

– Látszólag. A probléma az, hogy míg korábban a Föld természetes reprodukciós képessége kompenzálni tudta a fejlődéssel együtt járó káros mellékhatásokat, addig erre ma már képtelen. Az elmúlt száz évben több mint háromszorosára nőtt a Föld népessége, óriási léptékben emelkedett az energiafelhasználás, vízfogyasztás. Kiirtottunk rengeteg erdőt. A glóbusz védekezőmechanizmusa megsérült, ennek következtében pedig ma már az újabb károsanyag-kibocsátás feldolgozására, hatástalanítására nem képes.

– A Föld kibillent egyensúlyi állapotából, mert több erőforrást használunk föl, mint amennyit a természetes reprodukciós folyamatai révén pótolni képes.

- Ha az előbb leírt zárt logikából nem tudunk kitörni, ha a fejlődők és fejlettek vitájában nem születik megállapodás, akkor nem is fogjuk megoldani a problémát. De megoldás természetesen van, köszönhetően a modern technikának. Amiből viszont kevés van, az az idő. A huszonnegyedik órában vagyunk!

- Most indított honlapján, az elobolygonk.hu-n úgy fogalmazza meg, hogy a párizsi klímacsúcs az utolsó lehetőség. Ha ezt elmulasztjuk, visszafordíthatatlan változások következnek be. Olyanok, amelyeknek a következményeit az emberiség már soha többé nem tudja orvosolni.

– Ez így van. Azért fogalmazok én is többnyire drámaian, mert azt látom az elemzésekből, hogy nagyon kevés a rendelkezésünkre álló idő. Párizs nem tudja megoldani az összes problémát, ez ma már világosan látszik. Az a kérdés, hogy egy nagy lépést teszünk-e előre, vagy egy eredménytelen csúcstalálkozó után a nyomasztó tehetetlenségérzés uralkodik el a résztvevőkön. Párizs fontos állomás, de nem a végállomás. Aki azt hiszi, hogy itt minden problémát megoldunk, és nem marad további teendőnk 2016/17-re, az csalódni fog.



Legújabb videó