Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2015. május 08.

A Föld kibillent ökológiai egyensúlyából – Áder János interjúja a Mediaworks Hungary napilapjainak

A természet már nem tudja korrigálni a káros emberi tevékenység hatásait, ezért a párizsi klímacsúcson egy, a korábbinál szigorúbb megállapodásra van szükség – nyilatkozta lapunknak Áder János köztársasági elnök.

– Köztársasági elnökként igen sokszor hallatja szavát környezetvédelmi témákban. Államfőként miért tekinti prioritásnak a zöld ügyeket?

– Környezetvédelmi kérdésekkel már sok évvel ezelőtt elkezdtem foglalkozni. Az, hogy ez most kap nagyobb nyilvánosságot, inkább a jelenlegi pozíciómnak köszönhető. Képviselőként az Európai Parlamentben a Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság tagja voltam: már akkor nagyon sokat foglalkoztunk a klímaváltozás kérdésével. Hosszú viták voltak arról, hogy az EU-nak mi legyen a széndioxid kibocsátási vállalása. Ez a kérdés ugyanis nemcsak környezetvédelmi, hanem iparfejlesztési, technológiaváltási, foglalkoztatási kérdéseket is felvet. Szigorúbb környezetvédelmi szabályok esetén egyes cégek olyan országokba települnek át, például Kínába, ahol az előírások megengedőbbek. Munkahelyek szűnhetnek tehát meg, ami komoly szociális feszültséget eredményezhet. A világ károsanyag kibocsátásának csupán 12-13 százalékáért felelős EU-ban az a célkitűzés, hogy 40 százalékkal csökkentsük az emissziót. Ez a csökkentés – mértékét tekintve – akkora, amennyivel csak Kína a következő években előre láthatóan növelni fogja a kibocsátását. Így globális értelemben nem érünk el semmit, és akkor még nem beszéltünk Indiáról, Brazíliáról, Indonéziáról. Ezért szükséges, hogy egy olyan átfogó nemzetközi megállapodás jöjjön létre, mely megfelelő felelősségrevonási rendszerrel is párosul.

– Van-e arra remény, hogy az év végén a párizsi klímaváltozási konferencián előremutató megállapodás szülessen?

– Párizs nem a végállomás lesz, hanem egy új szakasz kezdete. Ahhoz, hogy a döntéshozók átérezzék felelősségüket, újra és újra el kell mondani a legnagyobb károsanyag kibocsátóknak, hogy ők is szenvedő alanyai lesznek a szennyezésnek. A leggazdagabb országok megengedhetik majd maguknak, hogy egyre magasabb töltéseket emeljenek az árvizek ellen, vagy modernebb öntözési technológiákat valósítsanak meg költségvetésük átcsoportosításával. A fejlődő országok jelentős része ezt nem teheti meg, így a klímaváltozás hatásai sokkal katasztrofálisabban jelentkeznek majd náluk, ami bizonyosan árvízvédelmi, élelmiszertermelési, ellátási, szociális, egészségügyi gondokat fog eredményezni. Az észak-afrikai felfordulásnak és a szíriai polgárháborúnak is egy 3 éves aszály volt az előzménye. Észak-Afrikában a kenyér ára 4-6-szorosára emelkedett, Szíriában gazdasági, szociális, egészségügyi ellátási feszültséget eredményezett a mezőgazdaság összeomlása, az emberek városokba özönlése.

– A jelenlegi legnagyobb kibocsátók egy része, így Kína, Brazília, India, Indonézia gyakran arra hivatkozik, hogy az ipari forradalom idején az akkori nagyhatalmak is hatalmas környzetpusztítást végeztek, most pedig azt kérik számon rajtuk, hogy csökkentsék kibocsátásukat. Mennyire nevezhető jogosnak a felvetésük?

– A fejlett országok már túl vannak ipari forradalmaikon és eljutottak egy olyan életszínvonalra, amit a többiek is szeretnének elérni. A fejlődők szerint nekik is joguk van erre, és ha ehhez a jelenlegi környezet terhelése szükséges, akkor ezt a kockázatot vállalják. A helyzet azonban annyiban más, hogy a Föld már nem bírja ezt el. Amikor Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, vagy az Egyesült Államokban zajlott az ipari forradalom, a természet még tudta korrigálni az emberi tevékenység hatását. Ma már más a helyzet, mert sokkal nagyobb a népesség, sokkal több energiát használunk, sokkal nagyobb a szennyezés, sokkal nagyobb léptékű az urbanizáció. Ennek következtében a Föld kibillent ökológiai egyensúlyából, több erőforrást használunk fel, mint amennyit a Föld természetes módon újratermelni képes.



Legújabb videó