Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2015. május 07.

Tennünk kell a Földért – Áder János interjúja a Blikknek

Áder János szerint jó értelemben véve nyomást kell gyakorolni a világ vezetőire, hogy végre érdemben tegyenek a klímaváltozás ellen, s ezért aláírásgyűjtésbe kezd az interneten. Az államfő a Blikknek adott interjújában elmondta: a Föld jövője a tét.
Aláírásgyűjtésbe kezdett Áder János, aki Al Gore volt amerikai alelnök akciójához csatlakozott. Az amerikai politikus egymilliárd szignót szeretne összegyűjteni, s ezzel elérni, hogy a világ vezetői az év végi párizsi klímacsúcson az eddiginél hatékonyabb megállapodást kössenek a globális felmelegedés és a klímaváltozás káros hatásai ellen. Az államfő a magyarokat nyerné meg az akciónak, s honlapot indított
elobolygonk.hu címmel, ahol bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez. Az államfő ennek kapcsán adott interjút a Blikknek.

– Mi késztette arra, hogy csatlakozzon az aláírásgyűjtéshez?

– Az elmúlt években számos klímaváltozással kapcsolatos találkozót rendeztek, néhányon én is részt vettem, és önkritikusan mondhatjuk, ezen tárgyalások sovány eredményeket hoztak. Az egymilliárd aláírással jó értelemben véve nyomást lehetne gyakorolni a döntéshozókra, hogy komolyabb lépésekre szánják el magukat.

– Mi a párizsi konferencia tétje?

– Ahogy Barack Obama amerikai elnök mondta: mi vagyunk az első generáció, amelyik már érzi az éghajlatváltozás káros hatásait, s az utolsó, amelyik még tehet ellene. Párizsban az esőerdők irtásának tilalmáról, a felmelegedést leginkább elősegítő szén-dioxid kibocsátásának mérsékléséről, illetve az új, környezetszennyezést kiváltó technológiák bevezetéséről kellene megállapodni.

– Minket, magyarokat is súlyosan érint a probléma?

– Igen, a klímaváltozás szélsőséges időjáráshoz vezet. Mindenki emlékszik, két éve milyen óriási árhullám vonult le a Dunán. Utánanéztem, mennyire gyakoriak az ilyen árhullámok. A II. világháborúig a 8 méteres szintet soha nem haladta meg az ár Budapesten, viszont az elmúlt tíz évben már négyszer volt 8 méter fölött a vízszint, két éve pedig 6 cm hiányzott a 9 méterhez. Ha nem cselekszünk, a klímaváltozás okozta helyzet csak súlyosbodni, az árvízzel járó károk pedig ugrásszerűen nőni fognak.

– Egymilliárd aláíráshoz az ország lakosságszámát tekintve 1,5-2 millió magyar szignó kellene. Fél év alatt meglesz?

– Nagy kérdés, de bízom benne, hogy minél többen támogatják az összefogást. Fontos lenne tudni, elég fogékonyak-e a honfitársaink a problémára. És szánunk-e pár másodpercet arra, hogy felmenjünk az elobolygonk.hu-ra, és támogatásunkról biztosítsuk a kezdeményezést. Nagyon bízom a fiatalokban, mert nemcsak nagykorúak emelhetik fel ott a szavukat. Elég megadni a nevet, irányítószámot és az e-mail címet.

– Ön mit tesz a környezet megóvásáért?

– Személyes példa, hogy 3-4 éve napkollektort szereltünk a házunk tetejére. Ez egy hattagú család számára megfelelő mennyiségű meleg vizet termel a mosakodáshoz és a mosogatáshoz. Vagyis a gázkazánt márciustól októberig leállíthattuk, nem szennyezzük a környezetet.

– Ez az átlag magyarnak talán túl drága…

– Mégis örömteli, hogy ma már egyre több ház tetején lehet napkollektort látni, és egyre több háztartás alkalmaz környezetkímélő megoldásokat. Arra is érdemes figyelni, hogy erre a célra uniós támogatást is lehet kérni: ez az 50 százalékos hozzájárulás pedig a beruházás megtérülését 7-8, maximum 10 évre csökkenti.

– Ha globálisan nézzük a klímaváltozás hatásait, mi aggasztja leginkább?

– Nézzük a mezőgazdaságot, ami magyar szempontból is kulcsfontosságú! Ha a klímaváltozás hatásai miatt a gazdálkodás nem lesz kifizetődő, a parlagon maradó földeket allergén növények verhetik fel, olyanok, mint a parlagfű. De a klímaváltozás nemcsak az emberiséget, hanem a növény-és állatvilágot is érinti. Megdöbbentő, hogy az édesvízi élőlények negyede már eltűnt vagy a kipusztulás szélére került.

– Ön horgászként ez utóbbi problémával találkozott már?

– Igen. Tavaly nyáron alig lehetett a Dunán horgászni, mert kéthetente megáradt a folyó. A klímaváltozás miatt -- ahogy melegszenek a vizek -- úgynevezett invaziv, idegen fajok jelennek meg a természetes vizekben, mint például az amurgéb. Tavaly a Dunán már nem tudtam szinte mást fogni, csak amurgébet. Ezek az idegen fajok kiszorítják az őshonosakat.

– Itthon a környezetvédelemmel Paks II. kapcsán találkoztunk. Ha az atomerőmű jól működik, környezetkímélőbb a szén vagy gázerőműveknél. De sokan veszélyesnek tartják.

– Nem én mondom, hanem a Paksot rendszeresen vizsgáló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, hogy a magyar Európa egyik legbiztonságosabb erőműve. A meglévő szaktudás pedig az idővel megépülő létesítményben is jól kamatoztatható.

Maros László

Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legfrissebb sajtóközlemény
2018. december 07.
Törvény visszaküldése az Országgyűlésnek