Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

ELNÖKI NYILATKOZATOK

2018. november 23.

Tizenhat európai állam- és kormányfő közös nyilatkozata a klímaváltozás elleni küzdelem erősítésére

1. A klímaváltozás korunk legnagyobb kihívása. A mi generációnk szembesül először a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésével, és valószínűleg a mi generációnk az utolsó, amelynek még lehetősége van hatékonyan szembeszállni a közelítő globális klímakatasztrófával.

2. A klímaváltozás hatásai bizonyítottak, és a világ minden pontján érezhetőek: a hőhullámok, az árvizek, az aszályok, a sárlavinák előfordulásának, a gleccserolvadásnak és a tengerszint-emelkedésnek a drámai növekedése. A közvetlen következményeket mutatja pl. a vízhiány, a termelés kiesése, az azt követő éhínség és a kényszerű migráció. A klímaváltozás hatásai már a mögöttünk hagyott nyáron Európában is érezhetőek voltak: a hőhullámok, a Görögországtól az Északi-sarkvidékig előforduló erdőtüzek számos életet követeltek, és lehetetlenné tették sokak megélhetését.

3. Az elmúlt száz évben a globális átlaghőmérséklet már körülbelül 1C fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a hőmérsékletemelkedés példa nélküli az emberiség történetében.

4. A klímaválság mindannyiunk ügye. A globális felmelegedés visszaveti a világgazdaságot. Veszélyeztet számos szektort, köztük a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a turizmust, az energia- és vízellátást, és komoly veszélyt jelent a világ stabilitására és békéjére.

5. Három éve, a mérföldkőnek számító Párizsi Egyezmény 2015. december 12-i (COP21) elfogadásával felcsillant a remény. A megállapodás arról szólt, hogy globális fellépéssel jóval 2C fok alatt tartjuk a felmelegedés mértékét az iparosodás előtti időkhöz képest, illetve további erőfeszítéseket teszünk az emelkedés 1,5 C alatt tartása érdekében. A COP21 a párizsi egyezség részeként felhívta az IPCC-t, hogy készítsen egy soron kívüli jelentést a felmelegedés 1.5C-on belül tartásától.

6. Három évvel később, a lengyelországi COP 24 találkozó előtti hetekben az IPCC üzenete kristálytiszta: az 1,5 C-os globális felmelegedés hatásairól szóló jelentés egyértelműen megerősíti, hogy a klímaváltozás negatív hatásai már láthatóak; bemutatja a további globális felmelegedésnek az emberiségre és a természeti rendszerekre gyakorolt hatásait, a sérülékenységet, s a fenntartható fejlődést és a fenntartható fejlődési célok (SDGk) megvalósítását fenyegető kockázatokat.

7. A nemzetközi közösség jelenlegi lépéseivel, amelyeket a nemzeti vállalásaiban összegzett, nem tudja teljesíteni a Párizsi egyezmény hosszú távú céljait. Többet kell tennünk, ráadásul gyorsan, határozottan és együtt.

8. Nekünk, a deklarációt aláíró állam- és kormányfőknek meggyőződésünk, hogy a klímaváltozás elleni hatékony fellépés önmagában is szükséges, de ezen túl hozzáadott értéket és új lehetőségeket is teremt gazdaságaink és társadalmaink számára. Bízunk benne, hogy jelentős lépésekkel a Földet biztonságos, békés és fejlődő pályára állíthatjuk.

9. A lengyelországi COP 24 felelőssége óriási. Katowicében állapodnak meg majd az Párizsi Egyezmény részes felei az Egyezmény részletszabályairól. Ennek keretében nemcsak a 2025-re és 2030-ra meghatározott nemzeti vállalásokról, hanem a Párizsi Egyezmény hosszú távú céljairól is tárgyalnak majd az alacsony szén-dioxid-kibocsátást és a jobb alkalmazkodóképesség globális elérését megcélozva: a fosszilis energiahordozókról megújulókra való áttérésről, a kibocsátások és az elnyelésük közti egyensúlynak az évszázad második felére való megteremtéséről.

10. A világon ma meglévő tudományos és műszaki szakértelemre és pénzügyi eszközökre támaszkodva közös kötelezettségünk a jövő generációkkal szemben, hogy mindent megtegyünk, ami emberileg lehetséges a klímaváltozás megállítása, ill. a negatív hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében.

11. Azzal fordulunk a nemzetközi közösséghez és a Párizsi Egyezmény részes feleihez, hogy lépjünk fel együtt, határozottan és gyorsan a globális klímaválság megállítása érdekében.

12. A katowicei COP24 sikere érdekében emeljük fel a hangunkat, hogy életre keljen a Párizsi Egyezmény azáltal, hogy elfogadjuk annak részletes végrehajtási szabályait az egyezmény munkatervében foglalt minden alkotórészre vonatkozóan.

13. Az IPCC soron kívüli jelentése megállapításainak tükrében felhívjuk továbbá a részes feleket a Talanoa dialógusban való konstruktív részvételre és a nemzeti vállalásaik felülvizsgálatára, hogy 2020-ig frissítsék a nemzeti vállalásaikat, ezáltal hozzájárulva a klímaváltozás megállításához szükséges klímaambíció növeléséhez.

14. Szorgalmazzuk, hogy a részes felek legkésőbb 2020-ig alkossák meg és hozzák nyilvánosságra az évszázad közepére szóló hosszú távú, üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó fejlesztési stratégiáikat, szem előtt tartva a Párizsi Egyezmény hosszú távú célkitűzéseit és az SDGk-et.

15. Éljünk a klímaváltozással szembeni harc már meglévő lehetőségeivel és eszköztárával, amely Földünk jövőjét kedvezővé alakítja! Hagyjunk egy élhető Földet a gyermekeinkre és a jövő generációkra!

Alexander Van der Bellen, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke
Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke
Sauli Niinistö, a Finn Köztársaság elnöke
Frank-Walter Steinmeier, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke
Prokopisz Pavlopoulosz, a Görög Köztársaság elnöke
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
Guðni Th. Johannesson, az Izlandi Köztársaság elnöke
Michael D. Higgins, Írország elnöke
Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke
Raimonds Vējonis, a Lett Köztársaság elnöke
Dalia Gribauskaite, a Litván Köztársaság elnöke fogadta Vilniusban.
Marcelo Rebelo de Sousa, a Portugál Köztársaság elnöke
Borut Pahor, a Szlovén Köztársaság elnöke
Alain Berset, a Svájci Államszövetség elnöke
Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke
Stefan Löfven, Svédország miniszterelnöke

Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány