Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2021. november 15.

Áder János köztársasági elnök beszéde a DDRS 2021 – Nemzetközi Gyógyszerkutatási Konferencián a margitszigeti Ensana Thermal Hotelben

Tisztelt Tanácskozók!
Tisztelt Konferencia!

Miként lehet az értékes fájdalomcsillapító morfint közvetlenül a máknövényből kivonni? Erre jött rá majdnem száz esztendeje egy magyar fiatalember. Korábban ugyanis – Önök ezt tudják – csak ópiumból tudtak morfint előállítani. Az új eljárás a roppant veszélyes ópium kihagyása miatt biztonságosabbnak bizonyult. Ráadásul a sokáig értéktelen hulladéknak tartott száraz növény feldolgozása jóval gazdaságosabb volt a korábbi megoldásoknál.

A magyar szabadalom – ha nem is azonnal, de tudományos léptékben rövid idő alatt – hatalmas szakmai siker lett. Az új technológia kidolgozása idején mindössze 29 esztendős, tehetséges ifjú magyar vegyész-gyógyszerészt Kabay Jánosnak hívták. Alig tíz év múlva, fájdalmasan fiatalon hunyt el.

Így nem érhette meg a sikert, hogy már húsz országban elkezdték alkalmazni módszerét. Ahogy azt sem, hogy a 70-es évekre a világon már több morfiumot állítanak elő mákgubóból, mint ópiumból. De szobra ott áll nemcsak az általa alapított, ma is működő magyarországi üzem (a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár) előtt, hanem például Ausztráliában is.

Kabay János tudta, hogy a gyógyszertudomány művelői a legcsendesebb kutatói magányban, a molekulák és hatóanyagok mikroszkopikus világában az életért dolgoznak. „Én hivatásomnál fogva természeti erőkkel állok szemközt – fogalmazta meg küldetését –, és kívülálló előtt ismeretlen harcokat kell hangtalanul megvívnom.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A „természeti erők” évszázadok, évezredek óta ugyanazok. Az ember ugyanúgy sebezhető ma is, mint korábban. Mi több, egyre gyakrabban válik a saját maga ellenségévé. Pedig a természet gyógyító forrása is lehet a különféle kórságoknak.

A kutatók a harcot ma is „hangtalanul”, a laikusok előtt láthatatlanul vívják. Laborokban, kutatóhelyeken, egyetemi klinikákon. De napjainkban – időről időre – „kihallatszik” a külvilágba némi csatazaj.

Ahogy a tudományok szinte mindegyike, a gyógyszerészet céljai, módszerei, eredményei is egyre megismerhetőbbek, ezáltal egyre közelebb kerülnek a nyilvánossághoz. Az elmúlt lassan két esztendőben például a „kívülállók” elé tárult ennek a küzdelmes munkának számos részlete.

A COVID-19 járvány berobbanása óta az egész világ más viszonyba került a gyógyszerkutatással, az oltóanyag-fejlesztéssel. Olyan fogalmakat ismertünk meg, mint mRNS-technológia, vektorvírus vagy harmadik fázisú tesztelés. Naponta hallunk nemcsak új oltóanyag-, de gyógyszerneveket is – minden alkalommal remélve, hogy sikerül velük áttörést elérni a gyógyításban.

A közvélemény közben nem lett képzettebb, hozzáértőbb sem. De kíváncsibb, több ismeretre vágyóbb annál inkább. Ma már egy egészségüggyel, gyógyászattal kapcsolatos konferencia, ahol a nemzetközi szakmai közösség a maga bennfentes nyelvén tárgyal egymással, azzal a kihívással szembesül, hogy az elért eredményekről előbb-utóbb a szélesebb nyilvánosság előtt is közérthetően kell szólnia.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Önök egy olyan ország vendégei, amelynek komoly hagyományai és az értékes örökségéhez méltó jelene van a gyógyszerfejlesztés, a gyógyszergyártás területén.

A múltból velünk vannak legnagyobb sikereink. Magyar fejlesztésű gyógyszerek a Kalmopyrintől a Cavintonig. Büszkék vagyunk arra, hogy hazánk a világon másodikként kezdte meg az életmentő inzulin üzemi előállítását, hogy Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat érő módon működött együtt a Chinoinnal, amely lehetővé tette a C vitamin előállítását, majd tömeggyártását, hogy Kabay János munkája nyomán Magyarország is élen jár a morfingyártásban.


előző oldal12következő oldal

Legújabb videó
Legfrissebb sajtóközlemény
2022. január 11.
Közlemény a népszavazás időpontjának kitűzéséről