Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2020. szeptember 30.

Áder János köztársasági elnök beszéde az ENSZ virtuális Biodiverzitás konferenciáján (videóüzenet)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindannyian tudjuk, hogy olyan ütemben csökken a biológiai sokszínűség a Földön, amire 65 millió éve – az 5. nagy kihalási hullám óta – nem volt példa. Mindannyian tudjuk, hogy nincs fenntartható fejlődés a természet biológiai sokszínűsége és szolgáltatásai nélkül. Mindannyian tudjuk, hogy az emberek jóléte és a természet egészségének állapota szorosan összefügg. Mindannyian tudjuk, hogy nemcsak természeti környezetünk megóvása a tét, de az emberi faj jövője is.

Mindezt tudjuk. Régóta tudjuk.

Az elmúlt években többször születtek politikai döntések a további romlás megállítására. A helyzet ma mégis tragikusabb, mint valaha.

A biológiai diverzitás hanyatlásának megállításában sokan az emblematikus állatok és növények megmentését látják. Ezt láttatja a média. Ismerjük a fehér orrszarvú, a hópárduc, az óriásteknősök vagy az orángutánok aggasztó történetét. Jól ábrázolható, érzelmeinkre ható történetek ezek.

De mennyit ér egy bogár élete? Például egy beporzó méhecskéé, amely egész élete során egyetlen kávéskanálnyi mézet gyűjt össze?

Einstein borús jóslata – miszerint ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket – talán túlzás. De az biztos, ha a beporzó rovarok jelenleg tapasztalható pusztulása folytatódik, a ma fogyasztott élelmiszereink felétől búcsút kell vennünk – miközben csak a következő 30 évben további 2 milliárd ember élelmezéséről kellene gondoskodnunk.

És mennyit ér a talajban élő gyökérgomba, az úgynevezett mikorrhiza élete? Ezt még annyira sem látjuk, mint a méhecskéét, pedig a talaj internetjének is tekinthetjük e gombákat. Nélkülük a növények tápanyagfelvevő képessége csökken, a talajok állapota pedig romlik. Márpedig a talajban élő gyökérgombák csendes pusztulását tapasztaljuk a világ legtöbb régiójában. És a példák még hosszan sorolhatók.

Végre tudomásul kellene vennünk, nincs jogunk a sokmillió év alatt kialakult, érzékeny összhangot mutató természeti rendszereket szétrombolni. Nincs jogunk gyermekeink, unokáink életesélyeit csökkenteni. Erkölcsi kötelességünk változtatni.

A biológiai sokszínűség (a biodiverzitás) hanyatlása miatt sokan és régóta kongatják már a vészharangot. A 2021. májusi biodiverzitási értekezletig sincs elvesztegetni való időnk.

Az előttünk álló hónapok munkájához Ernest Hemingway mottóját ajánlom: „Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja. Ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel, ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.”

Legújabb videó
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány