Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2019. október 15.

Áder János köztársasági elnök beszéde a Budapesti Víz Világtalálkozó megnyitóján a Millenárison

„Mindenki tisztában van azzal a súlyos és fenyegető helyzettel, amiben az emberi társadalom van, de csak néhányan cselekednek helyesen” – írta Albert Einstein.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Egy olyan ország államfőjeként köszöntöm Önöket, melynek területén a Római Birodalom császárai már a 3-4. században – 1600-1700 évvel ezelőtt – vízműveket, csatornákat, öntözőrendszereket építettek. Egy olyan ország látja három napig vendégül Önöket, melynek egyik első királya több mint 900 évvel ezelőtt már vízzel kapcsolatos dekrétumot adott ki. Egy olyan ország, amelyik már a 18. század végén elindította a vízügyimérnök-képzést, és amelyik 1885-ben olyan vízjogi törvényt alkotott, ami 80 évig (1965-ig) volt hatályban.

Hölgyeim és Uraim!

Az a video, amit az imént láttak, egy kétéves munka rövid összegzése. A részletes jelentésben, amit a korábbi ENSZ-főtitkár által összehívott Elnöki Testület – aminek magam is tagja voltam – készített, a következőket olvashatjuk: „Az árvizek és az aszályok által okozott társadalmi és gazdasági veszteségek már most is óriásiak szerte a világon, és a klímaváltozás egyre szélsőségesebbé teszi a kilengéseket.” … „a továbbiakban már nem vehetjük természetesnek, hogy van vizünk. Az egyéneknek, a közösségeknek, vállalatoknak, városoknak és országoknak jobban meg kell érteniük, hogy milyen szerepet tölt be a víz, milyen sokféle értékkel bír, és hogyan kell vele bánnunk.”

Akkor arról beszéltünk, hogy a szemünk láttára bontakozik ki a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz drámája. De tudtuk, hogy ez valójában az emberiség drámája. A mi felelőtlenségünk logikus következménye.

Akik most Budapesten összegyűltünk, szeretnénk megelőzni az élelmiszer-ellátás biztonságát veszélyeztető, az energiatermelésünket ellehetetlenítő, városaink fejlődését akadályozó, a gazdaság kiszámítható működését lehetetlenné tévő, az emberek számára súlyos egészségügyi gondokat okozó vízválságot.

A tények egyszerre riasztóak és cselekvésre kényszerítőek. Hiszen már most is legalább 4 milliárd ember érzékeli a víz hiányát az év legalább egy hónapjában világszerte.

A legutóbbi, szeptemberi csúcsértekezletre készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztet minket, hogy 2030-ra a vízhiány miatt 700 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.

Az idén tavasszal készített Globális vízügyi fejlődési jelentésben pedig azt olvashatjuk, hogy a víz iránti igény a mai szinthez képest legalább további 20-30%-kal fog nőni 2050-ig. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 100 évben az emberiség létszámának növekedését a vízfogyasztás emelkedése kétszeresen meghaladta, akkor ez bizony óvatos becslés.

A kérdés tehát az: miként lehet megelőzni a válságot ott, ahol erre még van lehetőségünk, és hogyan lehet alkalmazkodni ott, ahol a vízválság már beköszöntött.

A kevés víz drámája:

Ami tavaly a dél-afrikai Fokvárosban még elmaradt, az idén az indiai Csennaiban már bekövetkezett. Egy 9 milliós város tározóiban egy csepp víz sem maradt. A vízcsapokból hetekig nem folyt víz. Egy család 40 liter vizet kapott naponta. De ezért is hosszú órákon át kellett sorba állni.

Izgalmas listákat lehet manapság olvasni arról, hogy melyik nagyváros lesz a következő.

Tudjuk, hogy a metropoliszokat vagy nagyobb régiókat fenyegető vízválság nemcsak a népességrobbanásnak, a túlzott vízfogyasztásnak köszönhető, hanem a hálózati veszteségeknek is. Még a legfejlettebb városokban is minden hatodik liter víz elszivárog a csövek hibája miatt. A fejlődő világ nagyvárosaiban ez a veszteség akár 50-80% is lehet.

Van-e még egy olyan területe az életnek, ahol látjuk, hogy közelít a válság, de a túlélést adó készletek több mint felét mégis hagyjuk elveszni?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A kevés víz drámájáról és a megoldásokról első kézből fogunk hallani India vízügyi miniszterétől. India a világ második legnépesebb országa, amely néhány év múlva már a legnépesebb lesz. Ha a megnövekedett népesség vízigényét, az aszályos területek öntözési szükségleteit és az ipar szomjúságát is ki akarják elégíteni, gyökeresen át kell alakítani az ország vízgazdálkodás-rendszerét. Kíváncsian várjuk miniszter úr előadását.



Legújabb videó
Legfrissebb interjú
Legfrissebb interjú
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány