Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2019. július 22.

Áder János köztársasági elnök beszéde Hunyadi János szobrának avatásán Belgrádban

„Most is vallják, egyre dallják
Szerbhon ifjai, leányi,
Guzlicájok hangja mellett:
Ki volt Janko Szibinyáni.
De a magyar ajakon is
Neve, híre általános:
Mert hisz él még... él örökké
A dicső Hunyadi János.”

E szavakkal idézi fel versében a középkori Európa egyik legnagyobb hősének alakját Arany János.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kereszt és harang.
Áldozathozatal és tisztelet.

Hunyadi János új, zimonyi szobra felett két jelképes tárgyat láthatunk. A kereszt a legendás hadvezér Európa védelméért hozott áldozatát, a harang az európai összefogást és a Hunyadi vezetésével aratott diadalt hirdeti.

Hunyadi János egész életét a haza védelmére és az oszmán hadak kiűzésére tette fel. Miképpen halaknak a víz, szarvasnak az árnyas erdő: élete a fegyver és a háború volt – jellemzi a történetíró, Thuróczy János.
Krónikájában találóan írja róla: „ezt az embert az ország leendő védelmére, tetteinek véghezvitelére a sors az égben választotta ki”.

Az évszázadok óta eleven emlékű, szerb földön Szibinjanin Janko néven ismert törökverő hős fiatalkorában itt, Nándorfehérváron volt apród Lazarevics István udvarában. Később a saját vagyonából toborzott serege élén számos hadjáratában szállt szembe az oszmán hadakkal Szerbia földjén. Keserves tapasztalatai a török hadak pusztításáról évről évre nőttek. Amerre járt, mást sem látott, mint felégetett, kirabolt településeket, a keresztények tömeges elhurcolását, meggyalázott templomokat, sírást és szenvedést. Legfőbb vágya így nem is lehetett más, mint a törökök kikergetése Európából, Szerbia, valamint a Balkán területének felszabadítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Három évvel azután, hogy 1453-ban ledöntötte Bizánc falait, II. Mehmed török szultán végeláthatatlan serege élén megindult Nándorfehérvár ellen. Mindenki tudta, ez a város Szerbia szabadságának végső záloga és Magyarország főkapuja. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett, a földművesek kaszáikat egyenesítették, a vár katonái felsorakoztak a falakon. A reményt azonban egyetlen emberben látta mindenki. Abban a katonában, aki hosszú évek óta a török elleni hadjáratok élén állt. Akit nem tört meg vereség, nem őrölt fel gyász, nem emésztett fel semmilyen fájdalom. Hunyadi Jánosban. Benne bízott magyar és szerb, olasz és német egyaránt. Az egyetlen hadvezérben, akinek neve Kruševáctól Budáig, Rómától Drinápolyig ismert volt.

1456 nyarán, amikor a veszély Nándorfehérvár felé közeledett, Hunyadi hajóhaddal érkezett a Duna zimonyi szakaszára, ahová a most felavatott szobra tekint. Jött, hogy szétzúzza a török hadiflotta gályáit. Dereglyéit szerb sajkások segítették. Magyarok és szerbek e csata megnyerésével utat nyitottak a szorongatott Nándorfehérvárhoz. A segítség épp időben érkezett. A kis létszámú védelem hitét akkorra már erősen megtépázták a körülmények: a falakat törő ostromgépek és ágyúk megállíthatatlan rombolása, az áldozatait sorra szedő járvány és az iszonyatos túlerő látványa. Hunyadi újjászervezte a védelmet, hitet öntött a csüggedőkbe. 12 ezer hűséges katonájával erősítette meg a sógora, Szilágyi Mihály által őrzött várat. A janicsárok elsöprő rohamai nem várattak magukra. A rommá ágyúzott falak és a leomlott tornyok között a török gyalogság szinte akadálytalanul özönlött rájuk. Hosszadalmas, kegyetlen csata kezdődött.

Július 22-én – közel három hetes ostrom után – Hunyadi páncélos lovagjai és a Kapisztrán János – a 70 éves olasz szerzetes – által vezetett keresztesek közös erővel kerekedtek felül a hódító szultán verhetetlennek hitt seregén. A törökök futva menekültek egészen Szófiáig. A hír hallatán Európa-szerte zúgni kezdtek a harangok. Több napos ünnepség vette kezdetét.

Az 1456-os történelmi győzelem után a törökök 65 éven át meg sem kísérelték Nándorfehérvár, a mai Belgrád ostromát. A béke és az újjáépítés korszaka következhetett. Köszönhető volt ez a katonák ezreinek és Hunyadi Jánosnak. Nekik, akik Nándorfehérvár védelméért a legtöbbet adták: az életüket.

Tisztelt Emlékezők!

A csata után a pestisben szenvedő Hunyadi Jánost ide, Zimony városába hozták.
A keresztény Európa hős katonája fiai, barátai körében e szavakkal búcsúzott a földi élettől:
„az igaz hitért vállalt rengeteg seb és fáradság, elsősorban pedig a sokszor megtapasztalt isteni jóság és segítség megnyugtat. (…)
Egész életemben az Ő vezérlete és zászlaja alatt katonáskodtam, és bár ingyenes szolgálatot vállaltam, mégis sokkal többel jutalmazott az élet folyamán, mint amennyit érdemeim kívántak; ez a vezér nem hagyta cserben hűséges öreg katonáját”.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A minden délben megkonduló – először csak könyörgésre felszólító, majd a győzelemért hálát adó – harangok immáron 563 éve emlékeztetnek minden európait Hunyadi János és Nándorfehérvár védőinek bátorságára, hősiességére, áldozatvállalására, hitére.

Kereszt és harang.
Áldozathozatal és tisztelet.

Hunyadi János, Kapisztrán János, Szilágyi Mihály és minden nándorfehérvári hős emléke mindörökre legyen áldott.

Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány