Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2019. március 28.

Áder János köztársasági elnök beszéde New Yorkban az ENSZ Közgyűlés éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű vitájának megnyitóján

Tisztelt Főtitkár Úr!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tegnap Bostonban az MIT hat professzorával hosszasan beszélgettünk a klímaváltozás, a vízválság, a fenntarthatóság kérdéséről. A tudósok legújabb kutatási eredményeik alapján is megerősítették: alábecsüljük a klímaváltozás emberiségre gyakorolt hatását, nincs idő tovább halogatni a döntéseinket, minél tovább várunk, annál nagyobb árat fizetünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Huszonöt éve tárgyalunk, egyeztetünk az ENSZ keretében a klímaváltozás veszélyeiről. Huszonöt éve látjuk az egyre borúsabb jövőt jósoló előrejelzéseket. Huszonöt éve nem találjuk a megoldást arra a dilemmára, hogy miközben száz év alatt a Föld népessége három és félszeresére nőtt, az energiafelhasználásunk több mint megtízszereződött. A fosszilisenergia-felhasználás révén elkezdtük felfűteni a bolygót, és megbontottunk egy tízezer éves egyensúlyi állapotot.

Párizsban végre megszületett a politikai megállapodás, hogy a hőmérséklet-emelkedést két Celsius fok alatt tartjuk. Azóta három év telt el. És ha a legutóbbi kibocsátási adatokat nézzük, azt kell mondanunk: a párizsi klímamegállapodás bajban van. Ugyanis az elmúlt három évben folyamatosan nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. A legfrissebb adatok pedig még a korábbinál is nagyobb mértékű növekedést mutatnak, különösen az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában.

Hiába termelünk ma több nap-, szél- és atomenergiát, mint korábban, a fosszilis energiahordozók aránya a teljes energiafelhasználásban ugyanakkora, szén-dioxid-kibocsátásunk pedig nagyobb, mint valaha. Ha tudjuk, hogy a kibocsátás csökkentése négy tényezőtől függ: a népességszám növekedésétől, az egy főre eső GDP alakulásától, az energiaintezitástól és a karbonintenzitástól, akkor azt is láthatjuk, hol van esélyünk már rövid távon cselekedni. Meg tudjuk-e állítani a népesség robbanását? Nem. Akarjuk-e fékezni a gazdasági növekedésünket? Nyilván nem. És el akarjuk-e kerülni a klímakatasztrófát? Igen.

Mi a megoldás? Nem elegendő csak a nap-, szél-, atom-, vízenergia arányának növelése, javítanunk kell az energiaintenzitást is, más szóval ugyanazt a terméket kevesebb energiával kell előállítanunk, ami korszerűbb energetikai berendezéseket és technológiaváltást jelent. Az energiaintenzitás mellett javítanunk kell a karbonintenzitást is, azaz egységnyi GDP előállításához egyre kevesebb fosszilis energiát szabad csak felhasználnunk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Csak olyan gazdasági növekedés lesz fenntartható, ahol az egységnyi nemzeti jövedelemre jutó szén-dioxid-kibocsátás egyre kisebb. Csak olyan gazdasági növekedés lesz fenntartható, ahol a hulladékot nyersanyagként újrahasznosítjuk. Csak olyan gazdasági növekedés lesz fenntartható, ahol a gazdasági növekedés számai mellett az úgynevezett externáliák költségeit is figyelembe vesszük.

Az imént azt mondtam, a párizsi klímamegállapodás bajban van. Az ENSZ főtitkára, António Guterres úr segíteni szeretne. Segítenünk kell a párizsi megállapodás betartását, segítenünk kell az ENSZ főtitkárának, de legfőképpen segítenünk kell saját magunknak.

Végezetül, megköszönve megtisztelő figyelmüket, Abraham Lincolnnak, az Egyesült Államok tizenhatodik elnökének szavait szeretném az Önök figyelmébe ajánlani, aki az amerikai történelem talán legnehezebb időszakában vezette az országot. Lincoln elnök a következőket mondta: „A holnap felelősségétől nem szabadulsz meg azáltal, ha e felelősséget ma elhárítod.”

Köszönöm figyelmüket, eredményes tanácskozást kívánok!

(Szerkesztett változat.)

Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány