Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2018. március 19.

Áder János köztársasági elnök beszéde a 8. Víz Világfórum megnyitó ülésén, a Vízügyi Elnöki Testület jelentésének bemutatóján Brazíliavárosban

„Úgy tékozoltuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap, s így már nem is lesz” – írta Kurt Vonnegut 2005-ben.

De a mondatot nyugodtan fogalmazhatjuk jelen időben. Úgy tékozoljuk bolygónk kincseit, a levegőt és a vizet, mintha nem lenne holnap.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke 2 évvel ezelőtt kért fel 12 politikust, hogy tegyenek javaslatokat: miként lehet a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célt elérni. Milyen problémákkal nézünk szembe? Min kell változtatnunk? Milyen döntéseket kell hoznunk?

A mára elkészült jelentés fő üzenetei, amint az imént lejátszott videofilmen is láthatták, hogy a víz élet és halál kérdése. Mostantól nem vehetjük adottnak, hogy van elég vizünk. A vízválság nem a jövő, hanem a jelen. Ha a vizes fenntarthatósági cél elérésében nem leszünk sikeresek, akkor a további célok elérése is reménytelenné válik. Hogy ezt elkerüljük, meg kell változtatni gondolkodásmódunkat.

Az adatok – amelyekből az iménti videó is felvillantott néhányat – drámai képet mutatnak. 5 emberből 2 a Földön már ma is vízhiányos régióban él. 2,1 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet fogyasztani. 4,5 milliárd ember (az emberiség 2/3-a) szennyvizének kezelése nem megoldott. A szennyvíz 80 százaléka ma is tisztítatlanul kerül vissza a természetbe. Az 1990 óta bekövetkezett 1000 legpusztítóbb természeti katasztrófa 90%-a a vízzel függött össze.

A 2050-re vonatkozó prognózisok pedig még riasztóbb képet mutatnak. 2050-re az emberiség fele vízhiányos területen él majd; az elsivatagosodás 1 milliárd ember életét nehezíti meg; a vízzel összefüggő katasztrófák száma, mértéke és az okozott kár drámaian nőni fog.

A feladvány, amit meg kell oldanunk: egyre kevesebb egy főre jutó vízből, egyre rosszabb minőségű termőterületen, egyre több embert kell ellátni elegendő vízzel és elegendő élelmiszerrel – miközben a klímaváltozás további meglepetéseket tartogat a számunkra.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Napjainkban a szemünk láttára bontakozik ki a víz drámája.

A kevés víz drámája. Gondoljunk csak Fokvárosra vagy az elmúlt években Kaliforniát sújtó aszály következményeire.

A sok víz drámája. A képeken tavalyi katasztrófák fotóit láthatják Kínából, Japánból, Peruból.

A szennyezett víz drámája. A képeken az ipari szennyezés, a kezeletlen kommunális szennyvíz és a műanyagszennyezés pillanatfelvételei követik egymást.

Talán további érveket és képeket nem kell bemutatni ahhoz, hogy belássuk, az az út, amin eddig közlekedtünk, a jövőben már nem járható.

Mi az a másik út, amit mi javasolunk?

1. Az eddiginél jobban meg kell értenünk, hogy mi a víz szerepe egy fenntartható világ létrehozásában. Helyes választ kell adnunk arra a kérdésre: mi a víz valódi értéke?

2. A víz használatára vonatkozó döntéseknél integrált rendszerek kialakítására kell törekedni. Mielőbb át kell térni a tudományos tényekre alapozott vízgazdálkodásra.

3. A határon átnyúló vízkészletekkel való gazdálkodás közös felelősséggel jár. Az emberiség 40 százaléka osztott vízgyűjtő területen él. Elengedhetetlen, hogy a közös folyókat, tavakat használó országok mielőbb megállapodjanak a közös vízhasználatról, a szennyezés megelőzéséről, és létrehozzák a végrehajtáshoz szükséges intézményi feltételeket. Mindez a regionális konfliktusok elkerülésének is előfeltétele.

4. A legfontosabb és egyben legolcsóbb a megelőzés. Minden vízforrást – folyók, tavak, vízgyűjtők – meg kell védeni a szennyezéstől.

5. A víz a gazdaság hajtóereje. Ha jól gazdálkodunk vele, hosszú távon is a jólétet gyarapítja. Ha rossz döntéseket hozunk, növekedés helyett 2050-re a világ különböző régióiban akár 14%-os GDP-veszteséggel is számolhatunk.

6. Egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az infrastruktúrát. Az utóbbi 200 évben gyakran úgy építkeztünk, hogy ezzel legyőzzük a természetet. Ma már látjuk, hogy jobban járunk a „mérnöki” és a „zöld” infrastruktúra ötvözésével.

7. A vizet használó vállalatoknak és a tevékenységüket finanszírozó bankoknak fel kell tárniuk, hogy beruházásaik milyen hatással vannak a vízkészletekre.

8. Az eredményes megelőzés és a hatékony védekezés új pénzügyi konstrukciókat is kíván. Nem elég elszigetelt befektetésekben gondolkodnunk, hanem az egyes beruházások egymásra gyakorolt hatásának kihasználásával új fejlesztési pályákat kell kialakítanunk.

9. 5 éven belül meg kell dupláznunk a vízügyi befektetéseinket, majd ezt kb. évi 600 milliárd dolláros szintre kellene tovább emelni. Ilyen mértékű tőkebevonás csak akkor lehetséges, ha jelentősen javítjuk a víz- és szennyvízgazdálkodást végző cégeink működését, a szektor szabályozását és az innovációk befogadásának feltételeit.

10. Kulcskérdés a víz hatékony felhasználása. A legkülönbözőbb iparágak a bányászattól a textiliparig rengeteg vizet igényelnek. Olyan innovációkra van szükség, amelyek a vízfelhasználás hatékonyságát növelik, a szennyezést pedig minimálisra csökkentik. A legnagyobb vízfelhasználó a mezőgazdaság. Nincs technológiai akadálya annak, hogy az agrárium vízhasználatának hatékonyságát akár 2-3-szorosára emeljük. Hatékonyabb öntözési technológiák nélkül számos országban belátható időn belül kimerülnek a kutak, s a növénytermesztés ellehetetlenül.

11. 2050-re a Föld lakóinak háromnegyede városlakó lesz. A fenntarthatósági fordulat sikere jórészt a városokban fog eldőlni. A soha nem látott mértékű urbanizáció a vízellátás és a szennyvízkezelés szempontjából teljesen új technológiákat, decentralizált megoldásokat kíván. A körforgásos gazdaság elképzelhetetlen a víz városokon belüli újrahasznosítása nélkül.

12. A VET szerint mindezen célok eléréséhez nélkülözhetetlen nemzetközi intézményeink működésének javítása is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A víz drámáját eddig félvállról vette a világ. A közös cselekvés azonban nem halogatható tovább. A VET jelentését a világ minden vezetője megkapta. A jelentés üzenetei remélhetően a média csatornáin keresztül mindenkihez eljutnak, és mindenkit cselekvésre ösztönöznek, mert – ahogy jelentésünkben is fogalmaztunk – a víz valóban élet és halál kérdése.

Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legfrissebb sajtóközlemény
2018. december 07.
Törvény visszaküldése az Országgyűlésnek