Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

Áder János köztársasági elnök beszéde a Rubik-kocka feltalálásának 40. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján New Jerseyben, a Liberty Science Centerben

Miután Mr. Smith beér a munkahelyére, bekapcsolja a számítógépét, ami egy másik marslakó, Neumann János korszakos találmányához kötődik. Nem is beszélve arról, hogy a Basic programnyelv és a Word szövegszerkesztő megalkotásában is marslakó honfitársaink játszottak kulcsszerepet… És akkor az Intel processzor magyar vonatkozásairól még nem is beszéltünk.

Délután Mr. Smith egy meghívásnak tesz eleget, ahol egy rendhagyó kiállítást tekint meg Michelangelo szobraiból, melyen a szobrok hologramok formájában elevenednek meg. Innen fejezzük ki külön is tiszteletünk Gábor Dénes emlékének, aki a Nobel-díjas marslakók sorát gyarapította munkásságával.

Mr. Smith hazatérve egy romantikus estét szeretne eltölteni a feleségével. Ezért elővesz egy asztali mécsest, amit azzal a kénmentes gyufával lobbant lángra, amely szintén egy neves marslakó, Irinyi János 19. századi találmánya. Majd kibont egy üveg jófajta kaliforniai bort, amely azokról a világhíres szőlőültetvényekről származik, amelyek művelését szintén egy 19. századi marslakó kezdte el. Ő az az ember, akiről Kalifornia állam szenátusa így emlékezett meg: „Ő a kaliforniai szőlőkultúra atyja, aki Kaliforniát az Egyesült Államok szőlőskertjévé varázsolta.” S hogy ki volt ő? Haraszthy Ágostonnak hívták, aki Magyarországon látta meg a napvilágot.

De térjünk vissza Mr. Smith estéjéhez. Miután koccintott feleségével, azzal az ötlettel áll elő, hogy az estét kedvenc filmjük, a Casablanca megnézésével koronázzák meg. Így is tesznek, és miután a film végén elhangzik a kultikus mondat, miszerint „Ez egy nagyszerű barátság kezdete.”, feltűnik a felirat is, rendezte Michael Curtiz, aki természetesen szintén egyike az Oscar-díjas marslakóknak.

Bár a sor még hosszan volna folytatható, történetünk itt véget ér. Pontosabban véget érne, ha Mr. Smith kisebbik fia nem épp egy Rubik-kockát próbálna kirakni az éj leple alatt. Hol lelkesülten, hol reményvesztetten forgatva a kocka bűvös oldalait.

Ez a kocka pedig egy kortárs marslakó találmánya. Egy olyan emberé, akit ünnepelni gyűltünk ma össze. Rubik Ernő kockája a logika diadala. Olyan játék, melynek valamennyi variációját csak akkor tudnánk kipróbálni, ha évmilliókig éjjel-nappal ezen dolgoznánk, mégis ki lehet rakni legfeljebb 20 forgatásból, igaz, csak akkor, ha az ember érti a módját.

Rubik Ernő kockája játék is, tudomány is. Az emberiség egyik legötletesebb felfedezése: bátor, szellemes fricska, a matematika mestervágása.

Az itt megnyíló kiállítás ezt a felfedezést idézi. De nemcsak emléket állít neki ‒ amint az illik is, ha tudósokról van szó ‒, hanem új kutatásra hív, felfedezésre sarkall, tabudöntésre inspirál. Albert Einstein annak idején azt mondta: „Nem vagyok túl okos, különösebben tehetséges sem, csak nagyon, nagyon kíváncsi.” Igen, a tudomány története a kíváncsiság krónikája. A bele nem törődésé, az örök rákérdezésé, a játékos, kreatív elméé. A most kezdődő program egy felettébb kíváncsi ember tehetségét, találékonyságát és tudását hivatott bemutatni.

Egy magyar emberét, Rubik Ernőét, aki itt van a körünkben. Köszöntsük nagy tapssal és sok szeretettel!


előző oldal12következő oldal

Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb videó
Legfrissebb sajtóközlemény
2020. november 25.
Törvény visszaküldése az Országgyűlésnek