Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2012. szeptember 25.

Áder János köztársasági elnök beszéde New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A közgyűlés egyik kiemelt témája a jogállamiság kérdése. Fontos kérdés ez. Különösen egy olyan ember számára, aki személyesen is megtapasztalhatta ennek hiányát.

Magyarország – az én hazám – hosszú évtizedekig tartozott a kommunista, szocialista táborhoz. Alig négy évvel a második világháború befejezése után, 1949-ben, végérvényesen megtörtént a kommunista hatalomátvétel. A többpártrendszert felszámolták. A II. világháború után megalakult pártok vezetőinek többsége emigrációba kényszerült, vagy börtönbe került.

Tíz évvel később születtem. Fiatal felnőtt éveimet – így politikai eszmélésemet is – egy diktatúrában töltöttem, sőt, két idősebb gyermekem is még ebben a rendszerben született. A mi generációnknak – csakúgy, mint szüleinknek – mindennapi élménye volt az emberi jogok és szabadságjogok hiánya. Függetlenség? Ugyan, hiszen szovjet csapatok tartották megszállva Magyarországot! Szabad választások? Miként? Amikor nem léteztek pártok, és politikai szervezetek alakítása még 1988-ban is államellenes bűncselekménynek számított. Az alkotmányos alapjogok: szólásszabadság, gyülekezési szabadság, a vallás szabad gyakorlása, egyesülési jog vagy csak papíron, vagy egyáltalán nem léteztek. A 80-as évek vége – a berlini fal leomlása, a vasfüggöny lebontása – hozza el Magyarország számára is a demokratikus átalakulást.

1990 tavaszán – több mint 40 év után – tarthattunk újra szabad választásokat. A békés átalakulás előkészítése, majd a választást követő évek a jogállam kialakítása szempontjából sikeres időszaknak tekinthető. Azonban egységes, új, az 1949-esre még számában sem emlékeztető alkotmánya nem született meg Magyarországnak. Ezt a hiányosságot pótolta a magyar Országgyűlés 2011 áprilisában, amikor elfogadta Magyarország új Alaptörvényét.

Európa legfiatalabb alkotmánya magában foglalja az emberi jogok európai kartájának szinte minden elemét, a fékek és ellensúlyok 1990-ben kiépített jogállami intézményeit. Új elemként pedig alkotmányos – jogállami – korlátokat állít a közpénzek felelőtlen elköltése, az államadósság mértéktelen növelése elé. Magyarország új alkotmánya alkotmányos garanciát ad a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítésére, és a nemzetközi jog általánosan ismert szabályainak betartására.

Fontos kiemelnünk, hogy az új – úgynevezett harmadik generációs – alapjogok vonatkozásában is számos rendelkezés került az új alkotmányba. Az Alaptörvény P cikke a következőket tartalmazza: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az Állam és mindenki kötelessége.”



Legújabb videó