\

Az épület története

1945 telének végén, nem egészen négy évvel azután, hogy Teleki Pál a közelgő háború és a nemzeti jövendő feletti végső elkeseredésében ugyanezen a helyen véget vetett életének, repülőgépek raja érkezett a budai Vár felé bombazáport zúdítva az itt található történelmi épületekre. A Sándor-palotából siralmas kőhalom marad csupán. Ami érték a romok közt megmaradt, azt hadizsákmányként külföldre hurcolták. Az épületet ugyan nem dózerolták le, de a rendszerváltozásig nem méltatták figyelemre. Néhány elhivatott szakembernek köszönhető csupán, hogy legalább tetőt húztak fölé, s az omladozó falakat megtámasztották. A Köztársasági Elnöki Hivatalnak ma otthont adó patinás épület csak 2002-ben épült újjá. Azóta visszafogott nyugalmával magasodik a város fölé.


Történeti érdekességek
Az 1806-os építésű palotát Sándor Vince gróf rendelte meg. Máig vitatott, hogy tervezője a bécsi Johann Aman volt-e, vagy a Nemzeti Múzeum, a Pesti Vigadó és a Deák téri evangélikus templom híres tervezője, Pollack Mihály.

Farbaky Péter tanulmányában „elegáns, finom, nagyobb plasztikus hangsúlyok nélküli puritán épületnek” írja le a palotát. Azt tanácsolja az érdeklődőnek, hogy ha valaki a Várban sétál, időzzön el kissé az itt egymás szomszédságában álló többféle stílusú épületek mellett, melyek szépen mutatják az építészeti ízlések változásait az időben. A Sándor-palota puritán eleganciája például szöges ellentétben áll a királyi vár tobzódó pompájával, de a csupán néhány évtizeddel korábban épült Várszínház copf stílusához képest is meglepően visszafogott: „Tartózkodó méltóság, választékosság, az építészeti formáknak alávetett klasszikus ornamentika visszafogottan alkalmazva” – írja tanulmányában Dávid Ferenc és Batári Ferenc is.

Összkomfort az 1800-as években A 2002-es újjáépítés az 1983-as szerencsés módon épségben előkerült eredeti tervrajzok, valamint a korabeli térképek részletes illusztrációi alapján történt. Franz Schams térképészt annak idején annyira megragadta az épület, hogy útikönyvében részletes leírást is adott róla, amelyben a télikert varázsos növényeitől a selyemmel, arannyal gazdagon díszített szobákig mindenre alaposan kitért. Tőle tudjuk azt is, hogy a palotában ekkor már − a korban még igencsak ritkaságnak számító − gőzfűtés és vezetékes víz szolgálta az itt lakók összkomfortos kényelmét.


előző oldal12következő oldal

Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legfrissebb sajtóközlemény
2018. december 07.
Törvény visszaküldése az Országgyűlésnek