Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2017. december 04.

Áder János köztársasági elnök beszéde a határon túli magyar egyházak vezetőinek fogadásakor

„Akármilyen bőven is számolom, alig százötven főnyi közösségtől tanultam magyarul. Olyantól, melynek Balassija, Csokonaija, Arany Jánosa, nyelvújítója és nyelvcsősze a mindenkori tiszteletes úr volt, régi fegyvertársaival: Károli Gáspárral és Luther Mártonnal…” – írja Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című önéletrajzi kötetében.

Excellenciás Érsek Úr és Püspök Urak,
Főtisztelendő és Főtiszteletű Urak,
tisztelt Miniszterelnök Úr, Házelnök Úr,
Miniszterelnök-helyettes Úr! Miniszter Úr!

Sütő Andrásnak, Pusztakamarás szülöttének gyerekkortól megélt tapasztalata volt, hogy a kisebbségi létben miként tartozik össze, kapaszkodik egymásba hit és anyanyelv, hit és kultúra, hit és identitás. Hogy a templom élő közösség, a zsoltáros imádság az anyanyelv melletti hitvallás, a gyülekezet a megmaradás záloga. Hogy a szószék a tanítás felelősségével jár: hirdetni kell az igét, a cselekvést, a hűséget és a ragaszkodást. Ebben a világban a lelkész – legyen bármilyen felekezetű – nemcsak égi és földi között közvetít, hanem embert és embert is egymáshoz kapcsol.

Ezt a kapcsolatot ünnepeltük számtalan módon idén a reformáció ötszázadik évfordulóján. És ezt a sorsközösséget erősítjük minden esztendő pünkösdjén, a csíksomlyói magyar zarándoklaton.

Tisztelt Vendégeink!

Assisi Szent Ferenc jó tanácsa, hogy: „Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”

Adventben, karácsony közeledtével természetes a késztetés bennünk, hogy számot vessünk az elmúlt esztendővel. S ha komolyan vesszük a feladatot, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy közösségeinkért, egymásért is megtettünk-e mindent, ami szükséges és ami lehetséges.

Az esztendő végéhez közeledve szeretném megköszönni a jelenlévő egyházi vezetőknek – és a csak lélekben velünk együtt lévőknek –, hogy munkájukkal a lehetetlenre is mindig hittel, reménnyel, szeretettel vállalkoztak. A szétszóratásban az asszimiláció ellen küzdve. A többségi társadalom elfogadását remélve. A csüggedőknek bátorítást adva, bennük a lelket tartva. Az elesetteknek valóságos segítséget, támaszt nyújtva. Olyan derűs, bizakodó természetességgel, ahogy Sütő András tiszteletese. Jó pásztorként, tanárként, vezetőként az édes anyanyelv és a nemzettudat őrzőjeként.

Tisztelt Vendégeink!

Áldott adventi időt, szeretetteljes ünnepet és békés hétköznapokat kívánok mindannyiuknak és az otthon maradottaknak!

Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány