Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett.
1965-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyanebben az évben felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett az Országos Széchényi Könyvtárban.
1966-tól 1969-ig egyetemi tanársegéd Jénában, a Friedrich Schiller Egyetem polgári jogi intézetében. 1969-tól 1978-ig tudományos munkatárs az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1975-ig könyvtáros az Országgyűlési Könyvtárban.
A nyolcvanas évektől a személyiségi jogokkal foglalkozott; ő vezette be az adatvédelmi jogot Magyarországon. Ezzel tevődött át tevékenységének súlypontja az alkotmányos alapjogokra, s később az alkotmánybíráskodás elméleti kérdéseire is.
1978-tól docens, 1983-tól 1998-ig egyetemi tanár az ELTE Polgári Jogi Tanszékén.
1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Államfővé választásáig az Összehasonlító Magánjogi és Közjogi Tanszék vezetője, valamint a Doktori Iskola vezetője volt.
1969-ben a jénai egyetemen doktorált.
1981-ben az állam- és jogtudományok doktora (a Magyar Tudományos Akadémia doktora).
1998-ban megkapta a Humboldt Alapítvány külföldi társadalomtudósoknak járó Humboldt-díját.
1999-ben a Kölni Egyetem díszdoktora.
1999-2000-ben vendégtanár a Kölni Egyetemen.
2001-től az MTA levelező tagja.
Az 1980-as évek elejétől környezetvédelmi és más civil mozgalmak jogi tanácsadója, a Duna Kör résztvevője. 1988-89-ben a Nyilvánosság Klub tagja, majd ügyvivője, a Márton Áron Társaság tagja, a Független Jogász Fórum választmányának tagja. Az MDF alapító tagja, 1989 márciusától 1990 novemberéig az elnökség tagja. Az MDF képviseletében részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein.
1989. november 24-én az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta, ezért párttagságáról és minden társadalmi szervezetben való tagságáról lemondott. 1990 nyaráig az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt, 1990-től 1998-ig, mandátuma lejártáig bírótársai háromszor választották meg az Alkotmánybíróság elnökének.
Megalakulásától, 2000 márciusától, a Védegylet tagja.
1998-ban a Német Szövetségi Köztársaság érdemrendjének csillaggal ékesített nagy érdemkeresztjével,
1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével,
2003-ban Nagy Imre Érdemrenddel tüntették ki.
Felesége magyar-pszichológia szakos középiskolai tanár; két gyermekük és tizenegy unokájuk van.

2005. június 7-én a Magyar Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választotta.


Az alábbi nemzetközi és hazai szervezetek volt, illetve jelenlegi tagja:
International Commission of Jurists, Geneva (1993-2001).

Scientific advisory board, Wissenschaftskolleg zu Berlin/Institute for Advanced Studies, Berlin (1994-2001).

European Commission for Democracy through Law (of the Council of Europe, "The Venice Commission", köztársasági elnökké történt megválasztásáig tag).

A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja 2001 és 2003 között.

2004-től köztársasági elnökké történt megválasztásáig az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja

Szerkesztőbizottsági tag: Europäische Grundrechte Zeitschrift (EuGRZ, Strasbourg), Osteuropa/Recht (Köln).


Fontosabb publikációk:

Könyvek:

Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban. Bp., Rejtjel, 2004.

Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Bp., Osiris, 2001.

Constitutional Judiciary in a New Democracy: the Hungarian Constitutional Court. Ann Arbor, The University of Michigan Press, 2000. (Georg Brunner társszerzővel)

Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn. Analysen und Entscheidungssammlung 1990-1993. Baden-Baden, Nomos, 1995. (Georg Brunner társszerzővel)

A Zöld Hullám. Olvasókönyv a környezetvédelmi társadalmi mozgalmakról. Szerk. Sólyom László és Szabó Máté. Bp., ELTE, 1988.

Die Persönlichkeitsrechte. Eine vergleichend-historische Studie über ihre Grundlagen. Bp. - Köln, Akadémiai Kiadó - Carl Heymanns Verlag, 1984.

A személyiségi jogok elmélete. Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1983.

The Decline of Civil Law Liability. Bp., - Alphen aan den Rijn, Akadémiai Kiadó - Sijthoff and Noordhoff, 1980.

Környezetvédelem és polgári jog. Bp., Akadémiai Kiadó, 1980.

A polgári jogi felelősség hanyatlása. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977.


A tanulmányokból:

The Role of Constitutional Courts in the Transition to Democracy, with special reference to Hungary. International Sociology, March 2003, Vol.18(1), 137-165.o.

A jövő nemzedékek jogai és ezek képviselete a jelenben.
In: Jávor Benedek (szerk.): A jövő nemzedékek jogai. Bp., [Védegylet], 2000, 37-46.o.
Acta Juridica Hungarica, 43, Nos 1-2 (2002) 135-143.o.

Egy új szabadságjog: az információszabadság.
Valóság, 1988/9. 14-34. o.

Mit szabad és mit nem? Capriccio polgári jogi témákra.
Valóság, 1985/8. 12-24. o.

A társadalom részvétele a környezetvédelemben.
Medvetánc, 1985/4-1986/1. 217-242.o.