Köztársasági Elnöki Hivatal

 Sándor-Palota

2010. augusztus 1. vasárnap

Fejezetek a Sándor-palota történetéből

A Sándor-palota története aligha választható el az őt befogadó különleges városrész, azon belül is a szinte minden korban kiemelkedő szerepet játszó mai Szent György tér területének történetétől.

Tovább

Hagyomány és funkcionalitás - a felújított Sándor-palota

A Sándor-palota dísztermei, a padlók, nyílászárók, falburkolatok és mennyezetek kialakítása három különböző ízlésű időszak nyomát viselik magukon...

Tovább

Történelmi képek a Szent György térről és a Sándor-palotáról

Tovább

A Sándor-palota - fotóalbum

Tovább

VIRTUÁLIS TÚRA

Tekintse meg virtuális túránkon a Sándor-palota fontosabb tereit!

Tovább

Nyílt nap a Sándor-palotában

Tovább

Térzene a Sándor-palota 200 éves évfordulója alkalmából

Tovább

Kamarakiállítás a Sándor-palotában

Tovább

Díszboríték

Tovább

A Sándor-palota

A Sándor-palota a budavári Szent György téren található. A téren az 1760-as évektől a királyi palotát kiszolgáló fegyverraktár, laktanya, továbbá néhány polgári épület és egyházi intézmények kaptak helyet. A telek, amelyen a Sándor-palota áll, 1803-ban került Sándor Vince gróf tulajdonába.

A tervezésről és az építkezésről mindössze egyetlen biztos dátum áll rendelkezésünkre: 1806-ban „végezték be”. A palota déli orommezőjében a befejezés évszáma ma is olvasható: MDCCCVI. Nem tisztázott teljesen, hogy Pollack Mihály, avagy a bécsi Johann Aman tekinthető-e a Sándor-palota szellemi atyjának, szakemberek szerint azonban a palota rendkívül gondos belső kialakításában a letisztult Pollack-stílus érhető nyomon.

A palota első lakói Sándor Vince gróf és felesége, Szapáry Anna grófnő voltak. Személyük a nádori udvar környezetében tűnik fel, nemegyszer a társasági élet szervezői, a palotabéli ünnepségek, bálok és más reprezentatív események arculatának meghatározói között. Fiuk, Sándor Móric - aki 1805-ben már itt születhetett -, legendás lovas bravúrjaival és különcnek nevezhető viselkedésével szerzett kétes hírnevet.

A Sándor-palota története szorosan összefonódott a magyar történelemmel. Az 1850-es években Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári kormányzója használta az épületet. A kiegyezést követően egészen a második világháború végéig a miniszterelnök székhelyéül és rezidenciájául szolgált. Budapest ostromában a palota súlyos károkat szenvedett, egyes részei csaknem teljesen megsemmisültek. A részlegesen helyreállított épület egészen a 2000-es évek elejéig használaton kívül volt. A 90-es években megkezdődött régészeti feltárásokat követően a teljes helyreállítás 2002-ben fejeződött be. 2003 februárja óta a Sándor-palota a Köztársasági Elnöki Hivatalnak ad otthont.

A palota történetéről, felújításáról és jelenlegi állapotáról bővebben az egyes menüpontok alatt olvashatnak az érdeklődők, ahol számos archív ábrázolást, a jelenlegi állapotról készült fotókat és egy virtuális túrát is megtekinthetnek.
Ugyancsak itt tájékozódhatnak a palota 200 éves évfordulója alkalmából szervezett programokról.

Sándor-Palota

Kitüntetések

Elődök

Keresés:  

>

Ügyfélkapu

>

Sólyom László Köztársasági Elnök

Sólyom Erzsébet

>

A Köztársasági Elnöki Intézményről

>

A Köztársasági Elnöki Hivatal

>

Aktuális

Értékőrző tájak és emberek Magyarországon. A köztársasági elnök országjáró sorozata

Határon túli magyarság a 21. században - konferenciasorozat

Tanulmánykötet

>

Közlemények, nyilatkozatok

>

Fotógaléria

Képek Sólyom Lászlóról

>

Videogaléria

>

Közszereplések

Beszédek, üzenetek

Interjúk

>

Dokumentumok

Alkotmánybírósági Indítványok

Törvények visszaküldése

Határozatok

Egyéb dokumentumok

>

Közérdekű információk

Közérdekű adatok közzététele

Állampolgársági ügyek

Kegyelmi ügyek

Bellevue Ösztöndíjprogram

Szelektív hulladékgyűjtés

Fair trade

>

Évkönyv

>

Himnusz

>

Alkotmány

>

Online térképek

 © 2005-2010 Köztársasági Elnöki Hivatal  |  Impresszum 

www.keh.hu