2010. március 10.Sólyom László köztársasági elnök búcsúlátogatáson fogadta Pedro González Rubio Sánchezt, Mexikó távozó nagykövetét. |
| | | | 2010. február 19.Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Hamburg Szabad és Hanza város Szenátusa által rendezett „Mátyás-vacsora” alkalmával
Köszönöm a meghívást, amely többet jelent számomra, mint egy diplomáciai és barátságos gesztus.
Mostanában egyre gyakrabban találkozom azzal az érzéssel, hogy egy kör bezárul: visszatérek olyan helyekre, ahol sok évtizeddel ezelőtt jártam, ami örömmel tölt el, s egyúttal elgondolkodtat.
A hetvenes években és a nyolcvanas évtized elején többször töltöttem hónapokat a külföldi és nemzetközi polgári jogot kutató hamburgi Max-Planck Intézetben. S a munka mellett nagy felfedezőutakra indultam a Mittelweg-ről Hamburg különböző részeibe, továbbá az észak-német kisvárosokba, kerestem a Buddenbrookok és Theodor Storm világát. De itt, Hamburgban láttam Peter Zadek Shakespeare-inszenierungjait, itt ragadott meg Monteverdi német és japán zenenövendékek előadásában.
Ennek a mai visszatérésnek azonban, ezen túli emocionális súlya van. Hiszen gondolhattam volna-e akkor, hogy egyszer, majd mint a szabad és független Magyar Köztársaság elnöke leszek vendége Hamburg szabad és Hanza városának, egy egyesült Németországban? S a Mátyás vacsora idei témája, a rendszerváltás is nagyon közelről érint: az abban játszott szerepem és felelősségem folyamatosan a teljes történelmi folyamat újra és újra átgondolására késztet.
Hölgyeim és Uraim, az előttem szólók is bizonyítják: Németország is a rendszerváltásban tapasztalt ország. Németország az egyetlen nyugati ország, az EU egyetlen alapító tagja, amelyet a rendszerváltás közvetlenül érintett, és mindmáig befolyásol.
›› folytatás
|
2010. január 29.Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Bölcsek Tanácsa által összeállított „Szárny és Teher” című kötet bemutatóján
›› A Bölcsek Tanácsa honlapja
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Bő egy évvel ezelőtt, 2008. november 25-én ugyanitt, a Sándor-palota tükörtermében mutatkozott be a sajtónak a Bölcsek Tanácsa, és ismertette célkitűzését: szakmailag megalapozott ajánlást kidolgozni a nevelés és oktatás újjáépítésére, illetve a korrupció megfékezésére. A Bölcseket 2008 tavaszán kértem fel, a tényleges munka 2008 szeptemberében kezdődött el. Tavaly év végére elkészült a két ajánlás, amelyeket ma, egy-egy magyar és angol nyelvű könyv formájában útjára bocsátunk.
Szeretném összefoglalni, miért bíztam meg a Bölcsek Tanácsát; miért ezt a két témát választottuk; és milyen várakozással tesszük közzé az ajánlásokat.
Az európai politikában nem szokatlan, hogy stratégiai döntések előtt a vezetés kilép a hivatali keretből, s független szakértőre bízza a teljes folyamat kidolgozását. Így kérte fel például az Európai Unió Lámfalussy Sándort az euró bevezetésének előkészítésére, illetve a tőkepiac megnyitásának megalapozására.
Magyarországon a köztársasági elnöknek nagyon kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módon beleszólhasson. A jövőt illetően az államfő főleg beszédekre és legfeljebb szimbolikus aktusokra van utalva. De még az ilyen megnyilvánulások sem adhatnak vezérfonalat a cselekvéshez.
›› folytatás
|
|