Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

LEVELEK

2012. május 30.

A köztársasági elnöki intézményről

Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Ez a két – alapvető értékek megvalósítására irányuló – feladat útmutatást és hátteret ad az Alaptörvényben és a törvényekben biztosított hatáskörök gyakorlásához.

Az alábbiakban a legfontosabb köztársasági elnöki hatásköröket, illetve az ezek alapján hozható döntéseket ismertetjük.

A törvények kihirdetése
Az Alaptörvény 6. cikk (3) bekezdése szerint az Országgyűlés által elfogadott törvényt annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. A törvény kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.

Előzetes normakontroll indítványozása
Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, annak aláírása előtt a törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.

Az Alkotmánybíróság az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az Alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg Alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

Törvény visszaküldése megfontolásra az Országgyűlésnek
Az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz.

Az új Országgyűlés és kormány megalakulásában játszott szerep
Az általános országgyűlési választások után a köztársasági elnök szerepet játszik az Országgyűlés és az új kormány megalakulásában. A választást követő harminc napon belüli időpontra összehívja az Országgyűlés alakuló ülését. Javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a minisztereket.

A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban, részvétele a nemzetközi szerződések megkötésében
Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a köztársasági elnök képviseli Magyarországot. Ez a szabály a magyar állam nemzetközi jogi képviseletére utal, és összhangban áll a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény 7. cikk 2. bekezdés a) pontjával, valamint a nemzetközi szokásjoggal. A köztársasági elnöknek a magyar állam képviseletére vonatkozó jogosultsága ellenjegyzéshez nem kötött, tehát az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB-határozatának értelmében a köztársasági elnök önálló politikai döntéseinek sorába tartozik.

Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés a) pontja értelmében az Országgyűlés felhatalmazása alapján a köztársasági elnök elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány