\

Kegyelmi ügyek

I. A kegyelmi jogkör
Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés g) pontja alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelemezés jogát.

Az egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől (amnesztiától), mely az Országgyűlés hatásköre.

A kegyelmi jogkör tartalma
Az egyéni kegyelmezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) XXX. fejezetének III. címe tartalmazza.

A köztársasági elnök kegyelmi jogköre a büntetésekre (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, továbbá a büntetőjogi intézkedések közül kizárólag a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki.

A fentiekben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.

A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztést tegyen a köztársasági elnök részére. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolást fűzni. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi.

A köztársasági elnök kegyelmi jogköre – és ezen belül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés – nem terjed ki a – 2009. évi XLVII. törvény szerinti – hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából (a továbbiakban: bűnügyi nyilvántartásból) való törlésre. Hivatalunkhoz nagy számban érkeznek a bűnügyi nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelmek, tekintettel arra, hogy a kérelmező a nyilvántartásban való szereplése miatt nem tud bizonyos (jellemzően vagyonőri) tevékenységet végezni. E kérelmek elbírálására a köztársasági elnöknek nincsen hatásköre, így a kegyelmi eljárás nem folytatható le.

A kegyelmi kérelem benyújtása
A Be. 597. § (4) bekezdése alapján a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kérelmet (eljárási kegyelmi kérelem) annál az ügyésznél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik.

Az ítélet jogerőre emelkedését követően a büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kérelmet (végrehajtási kegyelmi kérelem) az első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a Köztársasági Elnöki Hivatalba megküldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a hivatal továbbítja annak az ügyészségnek, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket a törvényi szabályozásnak megfelelően elő kellett volna terjeszteni. Ez szükségszerűen időt vesz igénybe, késleltetve az eljárás lefolytatását, ezért azt javasoljuk, hogy a kegyelmi kérelmet lehetőség szerint az illetékes ügyészségnél, illetve bíróságnál nyújtsák be.



Legújabb videó
A köszönet hangján Államfőválasztás 2017
2017. március 17.
A köszönet hangján
Államfőválasztás 2017
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány