I. A kegyelmi jogkör
Magyarország alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés g) pontja alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelemezés jogát.

Az egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől (amnesztiától), melynek gyakorlására az Országgyűlésnek van joga. Így ennek további kifejtésére az alábbiakban nem kerül sor.

A kegyelmi jogkör tartalma
A köztársasági elnök kegyelmi jogköre a büntetésekre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésekre (közügyektől eltiltás, kitiltás) vonatkozhat, a büntetőjogi intézkedések közül kizárólag a próbára bocsátásra, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki.

A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztést tegyen a köztársasági elnök részére. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem köteles indokolást fűzni. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt a közigazgatási és igazságügyi miniszter ellenjegyzi.

A köztársasági elnök kegyelmi jogköre, és ezen belül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjed ki a – 2009. évi XLVII. törvény szerinti – bűnügyi nyilvántartásból való törlésre. Hivatalunkhoz nagy számban érkeznek a bűnügyi nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelmek, tekintettel arra, hogy a kérelmező a nyilvántartásban való szereplése miatt nem tud valamilyen (jellemzően vagyonőri) tevékenységet végezni. Ilyen kérelmek esetében a köztársasági elnök kegyelmi jogköre kizárt, így a kegyelmi eljárás nem kerül lefolytatásra.

A kegyelmi kérelem benyújtása
Az egyéni kegyelmezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) XXIX. fejezetének III. címe tartalmazza. A Be. 597. § (4) bekezdése alapján a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kérelmet (eljárási kegyelmi kérelem) az ügyben eljáró hatóságnál (a nyomozó hatóságnál, illetve a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) lehet előterjeszteni. Az ítélet jogerőre emelkedését követően a büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kérelmet (végrehajtási kegyelmi kérelem) az első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

Tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a Köztársasági Elnöki Hivatalba megküldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a hivatal továbbítja annak a hatóságnak, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket törvényi szabályozásnak megfelelően elő kellett volna terjeszteni. Ez szükségszerűen időt vesz igénybe, késleltetve az eljárás lefolytatását, ezért azt javasoljuk, hogy a kegyelmi kérelmeket lehetőség szerint a megfelelő hatóságnál, illetve bíróságnál nyújtsák be.

123