Az Alkotmány értelmében egyéni kegyelmet a köztársasági elnök adhat. Az alábbiakban az egyéni kegyelmi eljárással kapcsolatos hasznos tudnivalókat ismertetjük.


Az egyéni kegyelmi eljárás

Az egyéni kegyelmezési eljárást meg kell különböztetni a közkegyelemtől (amnesztiától), melynek gyakorlására az Országgyűlésnek van joga. Ez utóbbival ezért az alábbiakban nem foglalkozunk.

Az egyéni kegyelmezési eljárás lefolytatására törvényileg szabályozott keretek között kerül sor, melynek szabályait a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) XXIX. fejezetének III. címe tartalmazza. A Be. 597. § (4) bekezdése alapján a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kérelmet (eljárási kegyelmi kérelem) az ügyben eljáró hatóságnál (a nyomozóhatóságnál, illetve a vádirat benyújtását követően a bíróságnál) kell előterjeszteni. Az ítélet jogerőre emelkedését követően a büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélthez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kérelmet (végrehajtási kegyelmi kérelem) az első fokon eljárt bíróságnál kell előterjeszteni.

Mivel a köztársasági elnök a kegyelmi ügyekben nem járhat el közvetlenül, a Köztársasági Elnöki Hivatalba küldött kérelmeket, amennyiben azok a szükséges adatokat tartalmazzák, a hivatal megküldi annak a hatóságnak, illetve bíróságnak, ahol a kérelmeket elő kellett volna terjeszteni. Ez szükségszerűen időt vesz igénybe, késleltetve az eljárás lefolytatását, ezért azt javasoljuk, hogy a kegyelmi kérelmeket lehetőség szerint a megfelelő hatóságnál, illetve bíróságnál nyújtsák be.

Kegyelmi kérelmet a terhelt (tehát az elítélt, eljárási kegyelmi kérelem esetében a vádlott, gyanúsított), a védő (ügyvéd), a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója terjeszthet elő. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 54. § (2) bekezdése alapján a kegyelmi eljárás illetéke 5000 forint. Ha a kegyelmi kérelmet az elítélt vagy a védője nyújtotta be, az Itv. 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján a kegyelmi eljárás illetékmentes.

A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a vádirat benyújtását megelőzően az eljáró hatóság a legfőbb ügyészhez, ha pedig a vádiratot már benyújtották, a bíróság a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez terjeszti fel. Az eljárási kegyelmi ügyekben a javaslatot a vádirat benyújtását megelőzően a legfőbb ügyész, azt követően a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a büntetés, a próbára bocsátás és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéssel kapcsolatos ügyekben pedig minden esetben a közigazgatási és igazságügyi miniszter teszi meg a köztársasági elnöknek.

A kegyelemgyakorlás a főbüntetésre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés) és a mellékbüntetésekre (közügyektől-, foglalkozástól-, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés) vonatkozhat, a büntetőjogi intézkedések közül a próbára bocsátásra, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki.

A bűntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés nem terjedhet ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 9. § -20. §-a szerinti bűntettesek, valamint a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre. A nagy számú ilyen jellegű ügyek miatt felhívjuk a figyelmet, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény alapján a kérelmező személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet, aki a bűntettesek, valamint a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, a köztársasági elnök kegyelmi jogköre ugyanakkor a nyilvántartásból történő törlésre nem terjed ki. Tehát az olyan esetekben, amikor valaki azért nem kapja meg a vállalkozói engedélyt, mert szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, a köztársasági elnök nem tud kegyelmi jogkörében eljárni.

A köztársasági elnök a döntése során nincs kötve semmilyen feltételhez vagy körülményhez, közvetlenül azonban nem járhat el kegyelmi ügyekben. Az elnöki határozathozatalnak minden esetben feltétele, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztést tegyen a köztársasági elnök részére. Az államfő a kegyelmi határozatához – akár elutasítja a kérelmet, akár kegyelmet ad – nem fűz indokolást. A határozat akkor válik érvényessé, ha azt az igazságügyi és rendészeti miniszter utólagosan ellenjegyzi.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a kegyelmi döntésre tett javaslatát kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján teszi meg, és a köztársasági elnök is ekképpen hoz döntést. A kérelmező, illetve meghatalmazott védője személyes meghallgatására nem kerülhet sor. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kegyelmi eljárásnak semmi esetre sem célja a bíróság ítéletének értékelése, jogosságának, igazságosságának megalapozottságának vizsgálata. Az elbírálás általában az elítélt személyében, körülményeiben felmerült olyan méltányolható okok alapján történik, amelyeket a bíróság az ítélete meghozatala során nem értékelt enyhítő körülményként.

A Be. 598. § (4) bekezdése alapján a kegyelmi határozatot eljárási kegyelmi ügyekben az a bíróság, illetőleg ügyész kézbesíti a kérelmezőnek (ha a kérelmező nem azonos a terhelttel, akkor a terheltnek is), amely előtt az eljárás folyik, végrehajtási kegyelmi ügyekben pedig az ügyben első fokon eljárt bíróság. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését  tölti, a kegyelmi határozatot a közigazgatási és igazságügyi miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.

Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet előterjeszteni a fentebb ismertetett módon és hatóságoknál, illetve bíróságnál. Ennek elbírálása a korábbi kérelem elutasításától függetlenül történik.


A szabálysértési elzárások elengedése

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 116. § (3) bekezdése értelmében az olyan szabálysértési esetekben, amikor az elkövetőt elzárással sújtották, a köztársasági elnök az elzárást méltányosságból elengedheti.

Az elnöki méltányossági jogkör gyakorlására csak akkor van lehetőség, ha az elkövetőt a bíróság eleve elzárással sújtotta. Amennyiben az elzárásra a pénzbírság átváltoztatása folytán került sor, a méltányossági kérelem elbírálására önkormányzati hatáskörbe tartozó szabálysértések esetén a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének,ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el a felügyeletet ellátó miniszternek, amennyiben a felügyeletet nem miniszter látja el a központi hivatal vezetőjének van hatásköre.

A kérelmet az ügyben érdemi határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni. Az eljárás az Itv. Mellékletének I. pontja alapján illetékmentes. A bíróság a kérelmet az ügy irataival együtt soron kívül felterjeszti a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez. Az elzárás elengedésére a közigazgatási és igazságügyi miniszter tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek, a döntéshozatalra vonatkozó szabályok megegyeznek a büntetőügyekben ismertetett eljárással.

A méltányossági döntésről az értesítést az érdemi határozatot hozó bíróság kézbesíti a kérelmezőnek (ha a kérelmező nem azonos az elkövetővel, akkor az elkövetőnek is).

A folyamatban levő kegyelmi és méltányossági ügyekről, illetve az értesítést megelőzően a határozat tartalmáról a Köztársasági Elnöki Hivatal sem telefonon, sem írásban nem ad felvilágosítást.