Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2018. szeptember 21.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának

– Fél nyolc múlt négy perccel. A magyar köztársasági elnök egy héttel ezelőtt San Franciscóban járt egy nemzetközi klímavédelmi konferencián, ahol azt mondta, hogy nem elég a vészharang kötelét rángatni, tenni kell a környezet megóvása érdekében úgy, ahogy a maga módján, de Magyarország teszi. Köszöntöm a stúdióban Áder János köztársasági elnököt! Milyen eredményeket citált ott a hallgatóság elé?

– Jó reggelt kívánok én is, tisztelettel köszöntöm a rádió hallgatóit! Beszéljünk egy picit az előzményekről, mert lehet, hogy a kedves rádióhallgatók nem tudják, hogy mi is volt ez a rendezvény, és milyen messzire nyúlik vissza ennek az előtörténete! Lényegében a kaliforniai kormányzó, Jerry Brown meghívására sereglett össze körülbelül 4500 ember Kaliforniában. Ez a meghívás lényegében az Under2 mozgalomhoz kötődik. Ez a mozgalom még a párizsi megállapodás megkötése előtt jött létre. A létrehozói Kalifornia és Baden-Württemberg. Nagyon érdekes kombináció, tehát egy német szövetségi állam és egy egyesült államokbeli szövetségi állam hozta létre magát a kezdeményezést. A célja ennek akkor az volt, hogy egy ambiciózusabb vállalásra sarkallják a párizsi aláíró feleket. Akkor úgy nézett ki, hogy a párizsi megállapodás nem lesz – bocsánat, hogy ezt mondom – kerek, nem lesz kiforrott. És ez a mozgalom Párizs előtt arra szerveződött, hogy még ambiciózusabb klímavédelmi, klímaváltozás ellen megfogalmazott célokat tűzzenek ki az aláírók. Párizsnak a történetét ismerik a kedves hallgatók. Itt most ugrunk egyet az időben. Amerikai elnökválasztás, megérkezik az új elnök, Donald Trump, aki bejelenti, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi megállapodásból. Ez egy nagy lendületet ad az Under2 mozgalomnak, ugyanis tagjai az Egyesült Államok lakosságának nagyjából a felét, GDP-jének pedig több mint a felét képviselő szövetségi államok. Nemcsak Kalifornia, hanem még jó néhány másik szövetségi állam is. Összekapaszkodnak, és azt mondják, hogy minket nem érdekel a szövetségi kormány döntése, mi tovább megyünk a párizsi úton. Megerősítjük ezt a mozgalmat, és a mozgalomhoz való csatlakozásnak a feltétele, hogy 2050-ig legalább nyolcvan vagy ennél magasabb arányú, tehát legalább nyolcvan százalékos kibocsátáscsökkentést vállaljanak a csatlakozó felek.

– Ez az üvegházhatású gázokra vonatkozik.

– Az üvegházhatású gázokra. Mindig szén-dioxidot mondok, de ez több üvegházhatású gázt jelent. Tehát legalább nyolcvan százalékkal csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást. A mozgalom meglehetősen sikeres. Fiatal, de meglehetősen sikeres a mozgalom, hiszen világszerte most már 1,3 milliárd embert képvisel. Tehát ez meglepő, látom, ön is meglepődött ezen.

– Nagyon nagy szám valóban. És városok is, országrészek?

– Lehetnek városok, lehetnek tartományok, lehetnek szövetségi államok, és lehet, előfordult az is, például Csehország esetében, hogy az egész ország csatlakozott a mozgalomhoz. Magyarországról elsőként Budapest csatlakozott. Én megkerestem Tarlós Istvánt, amikor hazajöttünk Párizsból és javasoltam neki, hogy csatlakozzon ehhez a mozgalomhoz. Ő is és a közgyűlés is nagy örömmel vette ezt a lehetőséget. Budapest csatlakozása megtörtént. Most pedig, amikor készültünk erre a San Francisco-i útra, ennek már egy fél esztendeje, megkerestem a Megyei Jogú Városok Szövetségét, ez 23 várost tömörít Magyarországon, hogy nem egyenként, nem a 23 város külön-külön, hanem a Megyei Jogú Városok Szövetsége testületileg csatlakozna-e ehhez a mozgalomhoz. Nagy egyetértés volt a polgármesterek körében, és a csatlakozási dokumentumot most írták alá San Franciscóban. Tehát így most Magyarországról már a főváros és a 23 megyei jogú város is tagja ennek a szövetségnek. A célok között szerepel, amit említettem, hogy jelentős mértékben – 80, 85, 90%-os vállalások is vannak – csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezáltal csökkentsük azt a veszélyt, amit a klímaváltozás jelent az emberiségre, mindannyiunkra nézve.

– Elnök úr, hogyan lehet csökkenteni ezt a gázkibocsátást? Hát ugyanannyi autó vagy még több van.

– Nagyon jó a kérdése, és ezért is volt fontos a kezdeményező Jerry Brownnak, Kalifornia kormányzójának az a kérése, hogy csak azért senki ne jöjjön Kaliforniába, hogy egy újabb lelkesítő beszédet, a klímaváltozással szembeni elköteleződését bizonyító beszédet mondjon. Ebből már volt nagyon sok. Mindenki hozzon valamit az úti poggyászában, a batyujában, ha szabad ezt mondani. És én tartottam magam ehhez a kéréshez, és a rövid beszédemben arról tájékoztattam az ott lévőket, hogy először is Magyarországnak a klímapozíciója jó, hiszen ahhoz a 21 országhoz tartozik Magyarország – tehát csak 21 ilyen ország van a világban –, amelyik 1990 óta úgy tudta növelni jelentősen a nemzeti jövedelmét, hogy közben az energia felhasználása és a szén-dioxid kibocsátása csökkent. Tehát nekünk jó az induló pozíciónk. És akkor beszéljünk a jövőről, mert ez a múlt. Nem egészen két hét múlva a parlament elkezdi tárgyalni a nemzeti éghajlat-stratégiát, ezt a kormány már elfogadta, tehát a kormány előterjesztése révén kerül ez az Országgyűlés elé. Ebben az a cél szerepel, hogy Magyarország 2050-re 1990-hez viszonyítva 85%-kal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, ami egy nagyon ambiciózus cél. Európában is nagyon kevesen vállalkoznak ilyenre, talán csak Svédország vállalása tekinthető ennyire ambiciózusnak, úgy egyébként, hogy a svédek vállalásaik egy részét úgynevezett kvótavásárlással szeretnék teljesíteni. A másik, amit el tudtam mondani: ha a Magyarország által eltervezett beruházások – Paks fejlesztése, a naperőművi kapacitás bővítése – a tervek szerint megvalósulnak, akkor 2030-ra, azaz 12 év múlva a Magyarországon előállított áram legalább kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Zárójelben teszem hozzá: már negyedik, ötödik éve minden évben megduplázódott a naperőművi kapacitás Magyarországon, és a következő esztendőkben is ez folytatódni fog.



Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány