Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2017. december 17.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának

Klímavédelmi alapítványt hozott létre Áder János köztársasági elnök. Az államfő ezt tegnap jelentette be, és azt is elmondta, hogy megújult az Élő bolygónk című honlap, ahol a klímaváltozás megelőzése szempontjából fontos írásokat szemléznek majd. Az alapítványt abból az összegből hozta létre Áder János, amelyet a Magyarországról kivándorolt és Manchesterben 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott a hivatalban lévő köztársasági elnökre azzal, hogy fordítsa a pénzt Magyarország népének javára. A köztársasági elnökkel az interjút Nagy Katalin készítette.

– Elnök úr, ön két év után visszament Párizsba. Újra kell tervezni mindent? Az Egyesült Államok azt mondta, hogy nem óhajt részt venni ebben a munkában.

– Hát újratervezni nem kell, de változtatni kell. Két évvel ezelőtt még másik elnöke volt az Egyesült Államoknak. Obama beléptette az Egyesült Államokat a párizsi szerződésbe, Trump elnök pedig kilépteti onnan. Jelent-e ez problémát? Merthogy az Egyesült Államok a második legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, és ha az egy főre eső kibocsátást nézzük, akkor a fejlett országok között toronymagasan vezet. Tehát történelmi a felelőssége a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségéért, és az Egyesült Államok jelenbeli felelőssége – hogyan változik a világ, hogyan sodródunk egy egyre veszélyesebb helyzet felé – elvitathatatlan. Van-e okunk a kétségbeesésre az amerikaiak döntése miatt? Hál’ istennek az Egyesült Államokban még Párizs előtt elindult nem is egy, hanem több mozgalom, amelyek mögött szövetségi államok, nagyvárosok állnak. Ezek azt tervezik, hogy a központi kormány döntésétől függetlenül mennek tovább azon az úton, amit Párizs kijelölt, sőt még ambiciózusabb célokat akarnak megfogalmazni. Kibocsátás-csökkentési célokról van szó. Például Kalifornia ennek az egyik élharcosa, 2050-re egy 85%-os kibocsátáscsökkentési célt fogadott el. Amerika ebből a szempontból kettévált. A mostani számítások szerint – ha ezek a mozgalmak valóban teljesítik a vállalásaikat – 2025-re, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok új adminisztrációja milyen döntést hozott, az Obama által tett vállalás teljesíthető. Ez a jó hír, de van még további tennivaló is. És én az javasoltam – még korábban, a nyár folyamán– az ENSZ főtitkárának, aztán írtam egy levelet a francia elnöknek – mind a ketten elfogadták egyébként a javaslatomat –, hogy ezekkel az úgynevezett szub-szuverén vagy szub-nacionális szervezetekkel egészítsük ki a párizsi megállapodást. Most, amikor Párizsban voltam, azt mondtam a francia elnöknek, hogy a legradikálisabb megoldás híve vagyok, tehát a párizsi szerződés részes felévé, egyenrangú féllé tegyük ezeket a szervezeteket. Hogy ezt milyen jogi megoldással sikerül elérni, az ebből a szempontból szerintem most közömbös. A második dolog, amiben szintén egyetértettünk, és amit már Párizs után rögtön fölvetettem, hogy sajnos a párizsi megállapodásból kimaradt a tengeri hajózás és a tengeri kereskedelem. Márpedig ennek a károsanyag-kibocsátása nagyon-nagyon magas, és dinamikusan nő. Most megállapodás született arról, hogy a tengeri hajózást a párizsi megállapodás részévé tesszük, ez jó hír mindenképpen. És azt tudjuk Párizs óta, és ez a harmadik, amit szeretnék mondani, hogy ha mindenki betartja a párizsi megállapodást, a kétfokos céltól még akkor is messze vagyunk. A mostani számítások szerint körülbelül 2,7 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés még mindig valószínű, közelebb leszünk a 3 fokhoz, mint a kettőhöz, tehát nincs más lehetőségünk, mint hogy további lépéseket tegyünk. Fölvetettem Macron elnöknek egy korábbi javaslatomat, és kértem, hogy ebben támogasson, hiszen Magyarország nem vesz részt – legfeljebb csak mint az Európai Unió tagja – a G20-as országcsoport tanácskozásain. A G20-ak adják a világ kibocsátásának, károsanyag-kibocsátásának a nyolcvan százalékát. Annak nem látom esélyét, hogy egy újabb átfogó, kétszáz ország által aláírt párizsi megállapodás jöjjön létre. De egy olyan megállapodást, amelyet a legnagyobbak, Kína, India, az Európai Unió elfogadnak, és amiben előrehozzák a vállalásaikat, és ezeket a megállapodásokat már 2019-re, amikor az ENSZ-ben majd egy újabb nagy konferencia lesz erről a témáról, esetleg parafálják vagy ratifikálják, és ennek következtében hamarabb kezdődik el a szén-dioxid szintjének a csökkentése, reálisnak gondolok. Azt kértem Franciaország elnökétől, hogy ő, aki jelen van ezeken a megbeszéléseken, azzal az ambícióval, amivel ezt a kérdést elkezdte a nemzetközi nyilvánosság előtt is tálalni, ugyanezzel az ambícióval vesse föl, és érje el, hogy minél többen elfogadják ezt a célt. Ezzel két hasznos dolgot tudunk elérni, az egyik, hogy csökkenni fog a szén-dioxid-kibocsátás, a másik oldalon pedig, hogy ez pozitív példát nyújthat azon országoknak, amelyek nem tagjai a G20-as országcsoportnak.

– Ugye az, hogy a Világbank azt mondta, hogy nem fogja támogatni a fosszilis energiák kitermelését, az olaj és a szén kitermelését, az nyilván nagyon jó dolog, de vajon az elfogadható, hogy Magyarország meg azt mondja, hogy mi inkább az atomenergiára alapozunk éppen azért, mert akkor meg tudjuk akadályozni a fosszilis energia kitermelését és felhasználását?

– Én mindig azt szoktam mondani, hogy aki A-t mond, az mondjon B-t is. Ha azt mondjuk, hogy a fosszilis energiát korlátoznunk kell, tehát kevesebb szenet, kevesebb olajat és földgázt használhatunk fel azért, hogy továbbra is megfelelő energiához jussunk, már pedig az energiára szüksége van a háztartásoknak és szüksége van a gazdaságnak, ugyanakkor nem tudtuk még megoldani az alternatív energiák, szél- és napenergia fölös kapacitásainak a tárolását, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy alaperőművekre szükségünk van. Alaperőmű lehet vízerőmű, lehet fosszilis, tehát szén-, olaj- és gázerőmű, és lehet nukleáris erőmű. Ma e nélkül, ezen három alapvető erőművi megoldás nélkül biztonsággal nem lehet energiával ellátni a lakosságot és a vállalatokat. És mi azt mondjuk, hogy miután nekünk nincsen jó minőségű szenünk, és amúgy is csökkenteni akarjuk a szén-dioxid-kibocsátást, a vízenergia pedig nálunk nem járható út, a nukleáris energia, az atomerőmű az, ami megfelelő alaperőművi ellátottságot biztosít. Hozzáteszem, ha ezen az úton megyünk tovább, és ezt nagyon kevesen mondják, akkor 2030-ra, amikor mind a két paksi blokk, a régiek még, az újak pedig már működni fognak, akkor Magyarország lesz az az ország, nem sok ilyen lesz egyébként a világon, ahol az előállított villamosenergia kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Közben egyébként belép nem kevés naperőművi kapacitás. Ezt megint csak nem szoktuk elmondani, hogy Magyarországon – ugyan nagyon alacsony bázisról indultunk, mondjuk 2014-ig azért gyerekcipőben járt a naperőművi kapacitásoknak a bővítése –, az elmúlt négy évben minden évben megduplázódott a beépített naperőművi kapacitás. Ha ezzel a lendülettel megyünk tovább, akkor 2020-ra, tehát 3 év múlva a 2015-ös szinthez képest megtízszereződik, és 2030-ra, 13 év múlva pedig meghúszszorozódik a naperőművi kapacitás Magyarországon. Tehát az egyik oldalon 2030-ban a Paksi Atomerőműből, a másik oldalon az addig beépített naperőművi kapacitásokból mi nagyon sok tiszta, szén-dioxid-mentes energiához fogunk jutni, ami a lakosság ellátására és a vállalatok az energiaigényének kielégítésére is alkalmas lesz. És van még egy dolog, amit nem szoktunk mondani, pedig fontos, és erre azt gondolom, hogy büszkék kell, hogy legyünk, az erdőtelepítés. Hiszen nemcsak az a feladat, hogy csökkentsük a kibocsátást, de az is, hogy már a légkörben lévő, korábban akár 10-15 vagy 20 évvel ezelőtt a légkörbe került, és azóta is ott lévő szén-dioxidot megkössük. Tudjuk, hogy a szén-dioxid megkötése részben az erdők, részben pedig a tengerek, óceánok feladata, ha szabad ezt mondani. Tehát erdősíteni kell, az erdőket nem kivágni, hanem telepíteni kell. Azt talán többen tudják a kedves rádióhallgatók közül, hogy az I. világháborút követően Magyarország elveszítette erdőterületeinek 85%-át. Azt már valószínűleg kevesebben tudják, számomra is meglepetés volt, amikor hallottam ezt az információt, hogy ugyanakkor az elmúlt száz évben a magyar erdőterületek nagysága több mint kétszeresére nőtt. Szerintem ez unikális és egyedi. Az a kormányzat és az az erdészetek célja, hogy a következő évtizedekben még további harminc százalékkal bővítsük az erdőterületeinknek a nagyságát, ami azt gondolom, hogy mindenképpen – Európában, de a világon is – egyedülálló eredményre vezet majd.

(Szerkesztett változat.)

Legújabb videó
Elnöki kiállás a 2018. május 8-án megalázott református egyházi vezetők mellett
2018. május 08.
Elnöki kiállás
a 2018. május 8-án megalázott református egyházi vezetők mellett
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány