Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának



– Azt tervezik, hogy ez a konferencia zárónyilatkozattal ér majd véget. A dokumentum tervezete már meg is van, egyeztetés alatt. Magyarország, hazánk számára, milyen feladatokat fogalmaznak meg ebben?

– A záródokumentum két részből áll. Van egy politikai nyilatkozattervezete és lesz ennél részletesebb, kifejtő, a cselekvési irányokat meghatározó része. Óvatosan fogalmazok, mert hogy a tervezet az elkészült, de végső formáját majd szerda délutánra éri el. Addigra részben a viták hatására formálódik még a szöveg. Mert mi fog történni? Mert erről még nem beszéltünk, hogy ebben a három napban mi fog történni. Először is lesz egy plenáris ülés, ahol különböző panelekről, különböző problémacsoportokról fognak beszélgetni a résztvevők. Mondok néhány példát önnek. Hogyan tudjuk a biztonságos vízszolgáltatást biztosítani mindenki számára? Hogyan tudjuk a szanitáció színvonalát emelni? Hogyan tudjuk a szennyezett víz által okozott egészségügyi problémákat csökkenteni? Hogyan tudjuk a vízfelhasználás hatékonyságát javítani? Hadd mondjak az utolsó kettőre példát, hogy miért súlyos problémáról beszélünk. Talán már többen a kedves hallgatók közül is hallották ezt az adatot, hogy a világ kórházi ágyainak felén olyan beteget gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségek miatt kerültek kórházba, kórházi ellátásra. Nyilvánvaló tehát, hogy a szennyezett víz nagyon súlyos egészségügyi problémákat is okoz. Hogyan lehet ezt a helyzetet valamilyen módon javítani? Erről szól az egyik panel. A másik a víz hatékonysága. Hiába építünk újabb és újabb vízvezetékeket, az a tapasztalat, hogy még az újak is, az újak talán kevésbé, de a régebbiek harminc-negyven százalékos vízveszteséggel dolgoznak. Tehát a régebbi, elavult vízvezetékrendszernél hiába biztosítjuk a megfelelő mennyiségű vizet a hálózatban, mégis harminc-negyven százalékát elveszítjük a rossz, elavult vezetékrendszer miatt. Hogyan lehet ezen javítani? Erre már vannak egyébként technológiai újítások, magyarok által is használt technológia, hogy például az elavult, elöregedett csőrendszerbe egy műanyag csövet húznak be, tehát kibélelik, ennek következtében a különböző repedéseket kitöltik, és így a vízveszteséget lehet csökkenteni.

– Ez mondjuk a fejlett országokra is jellemző.

– Ez a fejlett országokra is jellemző, például Magyarország számára is egy nagyon súlyos probléma, hogy nálunk is nagyon sok helyen van elöregedett vízvezeték-hálózat, ahol bizony komoly vízveszteség, hálózati veszteség van. Ezt csökkenteni kellene, úgyhogy ez nekünk is gondot jelent természetesen.

– Nálunk milyen feladatok látszanak? Hiszen a köztudatban úgy él, hogy Magyarországnak igen gazdag a vízbázisa. Ugyanakkor sérülékeny.

– Ez így van. Nekünk, mondhatom azt is, hogy az induló pozíciónk nagyon sok országnál sokkal jobb, sokan cserélnének velünk. Sok vizünk van, ez igaz. De a magyarországi vizek kilencven százaléka határon túlról érkezik. Ilyen értelemben kiszolgáltatottak vagyunk a szomszédos országoknak. Akár a Duna vízgyűjtő területét nézem, akár a Tisza vízgyűjtő területét nézem, vagy a Körösök vízgyűjtő területét, kiszolgáltatottak vagyunk. Ha ott elszennyezik a vizet… Márpedig erre sajnos az elmúlt években láttunk drámai példákat, például a ciánszennyezést. De a Körösökön nagyon gyakori az egyéb ipari szennyezés is. Miközben nem vagyunk felelősek azért, hogy a folyó elszennyeződött, a víz mérgezetté vált, egy másik országban bekövetkezett ipari katasztrófának a következményeit nekünk kell viselnünk. A szomszédos országokkal való együttműködés, az árvízi előrejelző rendszer kiépítése, tározók építése, hiszen nemcsak vízszennyezésről van szó, igen fontos.

– A vízügyi szakemberek nyilván tartják a kapcsolatot.

– Így van, Magyarország számára ez alapvető fontosságú. A másik probléma, hogy az ország egy jelentős része kevés csapadékot kap, és ahogy a klímaváltozás hatásai felerősödnek a Kárpát-medencében, Magyarország egyes területei, nyugodtan mondhatom, néhány évtized múlva félsivatagos területté válnak. Ezeken a területeken meg kell oldani az öntözést, a vízpótlást. Ez egy komoly probléma lesz Magyarország számára is. A harmadik probléma, ami szintén magyar probléma, hogy szintén a klímaváltozás következtében, egyre gyakoribbak az úgynevezett villám árvizek. Ebből láthattunk jó néhány példát az elmúlt években, idén is, tavaly is, és tavalyelőtt is. És nemcsak nagy folyók tudnak megáradni és iszonyú veszélyeket, iszonyú károkat okozni, hanem kisebbek is, akár patakok is, amelyekről korábban nem is gondoltuk volna, hogy hidakat képesek elsodorni, vasúti töltéseket képesek elmosni. Ezekre is látunk példát az elmúlt években. Tehát szükség van szükségtározók építésére. Kisebbekre és nagyobbakra is. A Tiszán ugye ez a program nagyjából a felénél tart, de másutt is, például Zala megyében, Vas megyében ez a program elindult azért, hogy a későbbi károkat mérsékelni tudjuk.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány