Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2016. november 25.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának

A budapesti Víz Világtalálkozó 2016 lesz az első olyan globális konferencia, amely cselekvési tervet hirdet annak érdekében, hogy a Földünket fenyegető vízhiányból ne legyen katasztrófa. Áder János köztársasági elnök védnökségével hétfőn kezdődik a háromnapos tanácskozás, amelyen az ENSZ, továbbá fejlődő és fejlett államok kormányai, az üzleti és a tudományos élet képviselői vesznek részt. Áder János a hazánk előtt álló kihívásokról is beszélt a 180 percnek adott interjújában. A riporter Kakuk L. Tamás.

– Elnök úr, a budapesti Víz Világtalálkozó 2016 lesz az első olyan globális konferencia, amely a vízzel kapcsolatos fejlesztéspolitikai célkitűzés esetében összegzi az elfogadás óta elért eredményeket. Volt már három évvel ezelőtt egy találkozó. Mi a különbség a kettő között?

– Valóban, három évvel ezelőtt, majdnem naptári évre pontosan három éve volt az előző, az első budapesti Víz Világtalálkozó. Akkor tulajdonképpen a fő cél az volt, hogy egy jövőképet vázoljunk föl, és segítséget nyújtson a budapesti Víz Világtalálkozó ahhoz, hogy az ENSZ által elfogadandó fenntartható fejlődési célok keretében a víz kitüntetett szerepet kapjon. Ez korábban egyébként a tervek között, az ENSZ elképzelései között nem szerepelt, és lényegében a budapesti Víz Világtalálkozó eredményezte azt, hogy a vízről a fenntartható fejlődési célok keretében a többiekkel egyenrangú módon beszéltünk. Végül is, amikor az ENSZ elfogadta a fenntartható fejlődési célokat, akkor egyenrangú módon került bele a vízről való gondolkodás a többi probléma, a szegénység felszámolása, a nők helyzetének a javítása, az oktatási kérdések és így tovább közé.

– Mi az oka annak, hogy Budapesten van a mostani találkozó is? Azért, mert Budapest nevezhető a víz városának, vagy annyira sikeres volt az előző?

– Azt hiszem, hogy ez valóban az első sikerének tekinthető, annak a következménye. Elég alapos előkészítő munkát igényel, tehát majdnem egy éve dolgozunk már azon, hogy ez a második találkozó is létrejöjjön. Viszonylag gyorsan föltettük a diplomáciai térképre, és kértük, hogy mások pedig illesszék be a naptárukba ezt a Víz Világtalálkozót. És az elsőnek a sikere nemcsak a fenntartható fejlődési célok elfogadása szempontjából, hanem egyéb tartalmi kérdések megvitatása szempontjából is sikeresnek volt tekinthető. Ezért az érdeklődés nagyobb lett, mint három évvel ezelőtt volt. Hadd mondjak erre néhány adatot anélkül, hogy nagyon belefeledkeznénk ezekbe a számokba. Egyrészt 111 ország képviselteti magát a jövő héten kezdődő Víz Világtalálkozón, ebből 35 olyan ország, amelyik miniszterelnöki vagy miniszteri, tehát magas szintű képviselettel vesz részt a találkozón. Kilenc fejlesztési bank lesz jelen, erre nem volt példa egyébként három évvel ezelőtt. Itt lesznek a két nagy világszervezet, az ENSZ és a Világbank vezetői, részt is vesznek természetesen a vitában, és a résztvevők száma majdnem a duplája a három évvel ezelőttinek. 2000 fő lesz jelen a három évvel ezelőtti 1100-hoz képest, és gyorsan hozzá kell tennem, hogy ennél magasabb volt az érdeklődés, de a helyszűke miatt egyszerűen le kellett zárnunk a jelentkezést egy idő után, és azt kellett mondanunk, hogy bocsánat, aki korábban jelentkezett, jöhet, de a később jelentkezőknek sajnos már nem tudunk helyet biztosítani.

– Ugye a Világbank és az ENSZ által felkért Vízügyi Elnöki Testület is ülésezik, ennek ön is tagja. Különös jelentősége van annak, hogy a konferenciában benne van egy ilyen tanácskozás is?

– Ez inkább egy mellékrendezvénye. Kézenfekvőnek tűnt, hogy ha itt szervezünk egy ilyen nagy összejövetelt, amihez kapcsolódik egy expó, egy kiállítás is, akkor hívjuk ide az elnöki tanácsadó testület tagjait. Részben azért, hogy megnézzük, szeptember óta milyen munkát végeztünk, hiszen utoljára szeptemberben találkoztunk New Yorkban, részben pedig bemutathassuk azokat a zömében magyar innovációkat, amelyek esetleg az érdeklődésüket felkelthetik, az adott ország érdeklődését felkelthetik, illetőleg megmutathatják, hogy a magyar mérnökök, fejlesztők, vállalkozók milyen megoldási irányokat keresnek a különböző problémákra.

– A legutóbb éppen szeptemberben, ha jól emlékszem, az ENSZ-ben tartott vízügyi konferencián figyelmeztetett arra, hogy ha nem történik változás, akkor 15-20 éven belül vízválság várható. Ennyire sürget az idő?

– Ezt nem én mondom, hanem a kérdéssel foglalkozó szakemberek. Ha figyelembe vesszük a népesség növekedését – hiszen 2050-re több mint kilencmilliárdan leszünk a földgolyón –, ha figyelembe vesszük az eddigi vízhasználatot, figyelembe vesszük a vízhasználat növekedését, ami nemcsak lakossági vízigényt jelent, hanem a mezőgazdasági és az ipari felhasználás növekedését is, és ha ez a tendencia folytatódik, márpedig részben a népességrobbanásból következően folytatódik, és ha nem változtatunk az eddig rossz szokásainkon, rossz technológiával, rossz hatékonysággal és szennyező módon, felelőtlenül bánunk a vízzel, akkor 15-20 év múlva már olyan problémákkal szembesülünk, amelyek a további fejlődés gátját képezik. Ezért mondják azt, hogy 15-20 év múlva egy komoly vízválság fenyeget, aminek aztán nagyon súlyos társadalmi, politikai, gazdasági, szociális következményei is lesznek majd, ha bekövetkezik. De nem következik be.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány