Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

Áder János köztársasági elnök interjúja az M1 Ma este című műsorának



– Ez nehéz kérdés. Én nem vagyok jós, én csak szeretném, hogy ez minél hamarabb megváltozzon. Én az összes fórumon, ahol megkérdezik a véleményemet, azt szoktam mondani, hogy alapvetően a politikai gondolkodásunkat kell megváltoztatni. Hiszen ma az emberiség a legnagyobb kihívással néz szembe az emberi faj megjelenése óta. Ilyen problémával soha nem néztünk szembe, hogy klímaválság, vízválság, hogy húsz éven belül elfogy több százmillió embernek a vize, hogy több tízmillió ember kénytelen elhagyni a lakóhelyét, mert nem tudja megművelni a földjét. Ilyennel nem szembesültünk még soha az elmúlt évszázadok, évezredek során. Hát azt gondolom, hogy ebben a nagyságrendben kell a probléma megoldását is keresni. Még egyszer mondom, a probléma megoldása egyedül Magyarországnak nyilván nem fog sikerülni, Európának sem fog sikerülni, ehhez sokkal szélesebb nemzetközi együttműködésre van szükség. Többek között egyébként Ban Ki Mun és a Világbank elnöke ezért kezdeményezte ezt az úgynevezett vízügyi tanácsadó testületet, hogy a következő két esztendőben próbálja meg a vízválsággal kapcsolatos tanácsokat, javaslatokat megfogalmazni, a jó példákat összegyűjteni, ezeket mások számára követendő példaként bemutatni. Én azért is vállaltam ebben szerepet, azért fogadtam el a felkérést, mert úgy gondoltam, hogy mindannyiunknak van tennivalója, minden politikusnak van felelőssége abban, hogy ezt a gondolkodást megváltoztassuk, és a 21. századi kihívásainkra – a modern kori népvándorlásra, a klímaváltozásra és a vízválságra – ne 20. századi válaszokat próbáljunk adni.

– Az elmúlt néhány percben is kiderült, hogy ez egy rendkívül összetett, rendkívül bonyolult kérdés, és mondjuk egy átlag európai választópolgár jóval rosszabb információs helyzetben van, mint ön vagy az uniós vezetők. Hogy dönthetnek érdemben egy ilyen horderejű kérdésről, milyen információk, milyen impulzusok alapján?

– Hát én azért örültem a felkérésnek, mert bíztam benne, hogy most talán kicsit nyitottabbak lesznek a kedves nézők a kérdés iránt, és ezeket az összefüggéseket talán könnyebben elkezdik majd továbbgondolni, könnyebben beszélgetnek róla. Én azt gondolom, hogy ez egy olyan téma lesz, ami uralja a következő generációk életét.

– Sokan állítják, hogy politikai, és nem nemzeti ügyről van szó. Ön hogyan látja ezt a kérdést?

– Globális ügyről van szó. Túlmutat ezen a kérdésen, az imént próbáltam bizonyítani, hogy ha nem globális dimenzióban gondolkodunk a problémáról, akkor mindig csak rossz válaszokat fogunk rá adni, helyi válaszokat, lokális, rövid idejű válaszokat. Sokkal átfogóbb ez a probléma annál, mintsem hogy ebben a dichotómiarendszerben, vagy ebben a fogalompárban meg lehetne határozni.

– A bevezetőnkben említettem, hogy ön jogköreinél fogva akár egyedül is kezdeményezhet referendumot. Mit vár a választóktól a holnapi népszavazáson?

– Bölcs döntést legfőképpen. A válasz szerintem három részre bontható. Számomra ez a holnapi népszavazás egyrészt szuverenitáskérdést jelent. A kérdést nyilván mindenki ismeri, valójában arról szól, hogy arról a problémáról, amiről az imént beszéltünk, nevezzük most ezt a modern kori népvándorláshoz kötődő fontos kérdésnek, magunk akarunk-e dönteni, vagy a döntés jogát átruházzuk másra? Ez az első kérdés számomra. A második egy demokráciát érintő kérdés. Bibó Istvánt szeretném idézni, aki azt írta sok-sok évvel ezelőtt, hogy demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni. Folytatva tovább Bibó gondolatát, nem félni mások véleményét megismerni, mások véleményét megkérdezni. És a harmadik kérdés egy alkotmányossági kérdés. A népszavazáshoz való jog alkotmányos alapjog. Az egyik legfontosabb alkotmányos jogosítványunk. És ez az egyetlen eszköz – a mostani a hetedik népszavazás lesz –, amellyel a választópolgárok, Magyarország polgárai közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani valamilyen kérdésről. És az eddigiek során és az elmúlt 27 évben már saját jövőnket, és közösségi jövőnket is érintő, fontos döntéseket döntöttünk el így. Gondoljunk csak a ’89-es népszavazásra, ami alapvető alkotmányos kérdéseket döntött el, gondoljunk a NATO-hoz vagy az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Holnap egy újabb népszavazás lesz. Azt gondolom, hogy egy köztársasági elnök nem biztathatja másra honfitársait, mint hogy véleményüket, bármi legyen is az, cselekvő módon fejezzék ki.

– Elnök úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

– Én köszönöm a lehetőséget.


(Szerkesztett változat.)



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány