Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

Áder János köztársasági elnök interjúja az M1 Ma este című műsorának



– Ez eddig nem működött.

– Működgetett, de van javítanivaló. A harmadik kérdés, hogy a népvándorlás mögött komoly mértékű bűnözés jelent meg. Embercsempészek iszonyú pénzt zsebeltek be, sajtoltak ki a szerencsétlen, bajba jutott emberekből, és természetesen a kábítószer-kereskedelem is felhasználta a folyamatot. Tehát a bűnügyi hatóságok, a bűnüldöző hatóságok együttműködését is javítani kell a jövőben. De most tegyük zárójelbe ezt a problémát, mert erről elég sokat beszéltek önök is az elmúlt hetek során. És ráadásul ezek a rövid távú, a problémát hosszú távon megoldani nem tudó, tehát a szolidaritást, az emberekről történő gondoskodást, valamint a biztonság kérdését előtérbe állító elemeit jelentik ennek a problémahalmaznak. Ha kicsit távolabbra nézünk: örömteli fejlemény, hogy a párizsi megállapodás néhány héten belül hatályba lép. Ebben a megállapodásban először rögzítettük nemzetközi szerződésben, vállaltunk kötelezettséget mindannyian, minden aláíró ország, hogy létrehozunk egy százmilliárd dolláros zöld klímavédelmi alapot. Ezt az alapot minden esztendőben ki kell egészíteni százmilliárd dollárra, és azt a célt szolgálja, hogy a fejlődő országokban megelőzzük a probléma súlyosbodását, és segítsünk ezeknek az országoknak alkalmazkodni többek között a vízválsághoz, vagy próbáljuk meg leállítani a földjeik minőségének romlását. És én ehhez tettem hozzá Plovdivban még egy dolgot: sokat beszélünk a háborús övezetekről – elsősorban Szíria van a hírek középpontjában –, én azt gondolom, hogy a nemzetközi szervezetek vezetőinek, felelős politikusoknak gondolkodniuk kell már a háború utáni helyzetről. Ezt az országot nem lehet másként újjáépíteni, csak nemzetközi segélyekből. Én erre mondtam azt, hogy egy új Marshall-segélyre van szükség. A fiatalabbak talán nem tudják, de az idősebbek igen, hogy a Marshall-segély Európa újjáépítését szolgálta a második világháború után. Tehát egy ilyen segélyre lenne szükség, és ez megint csak nemzetközi forrásokból biztosítható.

– Elnök úr, amit itt felsorolt – akár a párizsi klímaalapba befizetendő összeg – akár egy Marshall II. terv létrehozásához szükséges nemzetközi alap –, tetemes összeget jelent. Ám itt van a stagnáló európai gazdaság, itt vannak a NATO-kiadások, egyéb szociális jellegű kiadások. Van erre pénz?

– Teljesen jogos az ön kérdése. Én magam is föltettem ezt a kérdést, és megkérdeztem a kollégáimat, a szakértőinket, hogy mi erre válasz. Ráadásul, hogyha a következő pontot még ehhez hozzáteszem, akkor az ön kérdése még inkább indokolt, mert az lett volna az utolsó pont: ahhoz, hogy a fenyegető vízválságot, amiről a Világbank és a Víz Világtanács beszél, húsz éven belül el tudjuk hárítani, évente hatszázmilliárd dollárnyi beruházásra lesz szükség a víziparban szerte a világban. Honnan lehet előteremteni ehhez a forrást? Például a Marshall-segélyhez. Hadd ajánljam az ön figyelmébe azt, hogy Németország tavaly közel tízmilliárd eurót költött a menekültek ellátására, az idén ez az összeg megduplázódik. Tehát két év alatt harmincmilliárd eurójába kerül csak Németországnak a menekültek ellátása. Egyes becslések szerint ez az összeg körülbelül fele annak, mint ami Szíria újjáépítéséhez szükséges lenne. Nyilvánvaló, hogy sokkal hatékonyabban lehet ezeket a forrásokat fölhasználni, részben akkor, amikor az embereket ott helyben el akarjuk látni, részben akkor, ha újjá akarunk építeni egy országot, mint egy számukra teljesen idegen társadalomba integrálni őket. A zöld klímaalapra nemzetközi kötelezettséget vállaltunk, százmilliárd dollárt összehozni politikai akarat kérdése, nem lehetetlen vállalkozás. Az már sokkal nehezebb kérdés, hogy a másik hatszázmilliárdot hogy sikerül majd előteremteni. Erre azt tudom mondani, hogy a világ összes országa GDP-jének ez valamivel több mint a 0,5%-a, 0,6%-a, így talán nem tűnik olyan reménytelennek a feladat.

– Kijelenthető akkor, vagy ki meri jelenteni, hogy tulajdonképpen ez a migráció valódi kiváltó oka, és amiben most az uniós stratégák gondolkodnak, tehát a határvédelem vagy az uniós határokon kívül felállítandó menekülttábor, ez csak valamiféle tüneti kezelés?

– Az a közvetlen válságtünetek kezelésére alkalmas, de a problémát nem fogja megoldani. A probléma megoldásához sokkal átfogóbb nemzetközi együttműködésre, intézkedésekre lesz szükség, ez teljesen nyilvánvaló.

– Igen, számos döntésre, és főleg cselekvésre lenne szükség. Sokan úgy gondolják, Németországban is vannak ilyen vélemények, hogy a magyarok legalább részben dönthetnek arról, hogy milyen szerepet vállalnak – vagy nem vállalnak – a migrációs válság kezelésében. Jó néhány szociológus elmondja, hogy az európai lakosság frusztrációja nemcsak a terrorcselekményekből fakad, hanem a tehetetlenségből is. Azt látják, hogy a választott vezetőik, a döntéshozók, bár dönteniük kellene, de nem döntenek. Meddig maradhat ez ön szerint így?



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány