Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

Áder János köztársasági elnök interjúja a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának



– Azt szoktam mondani az előadásaimon, hogy az idei nyár a legek nyara volt. Öt hőségriadó soha nem volt még Magyarországon. Az egyik ezek közül több mint tíz napig tartott. Az, hogy szeptember elején legyen hőségriadó, nos, ilyen sem volt Magyarországon. Az, hogy Budapesten és a Balatonnál augusztus 17-én két óra alatt leesett az augusztusi átlagos csapadékmennyiségnek a kétszerese – láthattuk a képeket – világossá teszi, hogy itt valami történt. Valami történt a légkörrel, valami történt a környezetünkkel. Csak zárójelben teszem hozzá, hogy van egyébként egy olyan kutatás, amely azt mutatja, hogy a Kárpát-medence sokkal inkább kitett a klímaváltozásnak, mint a környező országok, tehát sokkal hamarabb és sokkal drámaibb módon érinti a Kárpát-medencében élőket, mint a más országokban lakókat. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt. Azt mondják megint csak a tudósok, a kutatók, hogy a klímaváltozás hatására a parlagfű tovább fog terjedni Magyarországon. Két és fél millió ember allergiás Magyarországon, minden negyedik ember. Mi az állítás? Nemcsak hogy terjedni fog a parlagfű, ha nem figyelünk oda, hanem a levegőben lévő pollenszám 4-12-szerese lehet majd a mostaninak. Most képzeljük el, hogy ha most is tüsszögünk, hát mi lesz akkor? Második gond, hogy új kórokozók jelennek meg. Ez jelent rovarkártevőket, növényi kártevőket is Kevesen hallottak talán a tigrisszúnyogról, és arról, hogy ez milyen bajt okoz. A dengue-lázat terjeszti a szúnyog, hatvan évvel ezelőtt Ázsia néhány országában volt jelen, ma Chilét leszámítva a teljes dél-amerikai kontinensen, Ázsia egészében, Afrika nagy részén, Ausztrália egynegyedén, és Európában is megjelent a szomszédban, Horvátországban és Szlovéniában életképes populációkat találtak. Trópusi betegséget fog terjeszteni, a rossz hír, hogy erre ráadásul egyelőre nincsen gyógyszer. És akkor egy harmadik példa. Idén még tavasszal, még kora nyáron is mindenki örült, hogy micsoda zseniális kukoricatermés várható. Megérkezett a hőség. Hát ez nemcsak minket érintett kedvezőtlenül és kellemetlenül, hanem a mezőgazdasági termelőket is. Ez az aszály 25%-át elvitte a kukoricának, 100 milliárdos kárt okozva a gazdáknak.

– Most hallom a hallgatókat, amikor azt mondják, hogy de hát bocsánat, a köztársasági elnök úr nem jogásznak tanult?

– Az alapvégzettségem jogász, de mondhatnám erre némi egyszerűséggel, hogy egy politikusnak majdnem mindenhez értenie kell. Én ezzel a kérdéssel már jó néhány esztendeje foglalkozom. Amikor az Európai Parlamentbe kimentem dolgozni, akkor annak a bizottságnak lettem a tagja, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Ráadásul volt néhány jelentős környezetvédelmi ügy Magyarországon ebben az időszakban. Kettőt hadd emeljek ki ezek közül. Az egyik a ciánszennyezés, ami engem nagyon mélyen megérintett. Annál is inkább, mert azon a napon, amikor a szennyezés megérkezett a Tiszán, mi még horgásztunk, süllőztünk éppen a Tiszán. Amikor lejöttünk a folyóról, már hallottuk a híreket, hogy elérte a Tiszát a szennyezés. Aztán az Európai Parlamentben sikerült egy nagy többségű határozatot elfogadtatni, ami ennek az úgynevezett cionidos bányászati technológiának a betiltását, európai betiltását célozza. Sajnálatos módon a bizottság elszabotálta ennek a határozatnak a végrehajtását. A másik ügy Szentgotthárd, ami lassan már szintén tízéves történet. Az osztrák fél egy szemétégetőt akart létrehozni az osztrák oldalon, de úgy, hogy a szennyezést valójában mi kaptuk volna. Náluk a haszon, nálunk a szennyezés. És teljesen nyilvánvaló volt, hogy ez azon túl, hogy sérti a magyar érdekeket, és sérti az ott élők érdekeit, az uniós szabályoknak sem felel meg. És akkor elindult egy nagy, azt mondom, hogy bokszmeccs. A hosszú-hosszú évekig tartó folyamat több pontján részt vettem, és európai parlamenti képviselőként is segítettem a szentgotthárdiakat abban, hogy sikeresek legyenek. És a vége az, hogy ez a szemétégető mű, hulladékégető mű nem épült meg osztrák oldalon.

– Magyarországon a köztársasági elnök az első számú közjogi méltóság, de ha igazán a mélyére nézünk, akkor gyakorlatilag nem sok kézzel fogható eszköze van arra, hogy befolyásolja azt, hogy mi történik, mondjuk a környezetvédelem szempontjából Magyarországon. Milyen eredményét látja a munkájának ez alatt a három év alatt? Nekem eszembe jutott most a Pilisi Parkerdő. Odament a köztársasági elnök úr, és volt eredménye annak, hogy felhívta a figyelmet?

– Valóban az én ötletem volt, hogy keressük meg a közszolgálati televízió vezetését, és csináljanak ők egy tematikus napot, amelyben magáról a problémáról beszélnek, és lehetőséget biztosítsunk arra, hogy az adománygyűjtő vonalon keresztül ki-ki, akár csak egy telefonhívás erejéig, tehát néhány száz forint erejéig (vannak olyan magánszemélyek egyébként, akik néhány százezer forintot adtak) hozzájáruljanak az erdők újratelepítéséhez. Tízmillió forint gyűlt össze. Ez az erdészeknek nagy segítség volt. És ugye most arról számolhattak be önök néhány nappal ezelőtt, hogy több mint kétmillió fát ültettek, ültetnek el ezekben a hetekben, ezekben a napokban. Megszerveztük a víz világtalálkozót, ennek már két esztendeje. A dolognak az volt az újdonsága, hogy nemcsak egy tudományos fórum volt ez, nemcsak szakmai beszélgetések zajlottak, hanem fölkínáltuk a lehetőséget arra, hogy a magyar víziparban dolgozó vállalkozások megmutassák az eredményeiket, hogy mit tudnak, bemutatkozhassanak. Lehetőséget kaptak arra, hogy kilépjenek, a vízpiac aktív szereplői legyenek, üzletet tudjanak kötni más országokban, akár Európán kívül is. Több üzletről is szó van, hál’ Istennek. Tehát ilyen értelemben a konferencia konkrét üzletet is hozott az adott magyar vállalkozásoknak és Magyarországnak. Van egy régóta használt mondás: „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”. Az számít, hogy helyben mit teszünk meg: egyre több önkormányzat látja be ennek a dolognak a fontosságát, egyre több iskolára, egyre több közintézményre kerül napelem, egyre többen gondolkodnak környezetkímélőbb technológiák alkalmazásán. Most éppen egy elektromobilitási konferenciáról jöttem, ahol arról beszélgettünk, hogy hogyan fogjuk majd elterjeszteni az elektromos autókat Magyarországon és Európában, és hogy ez hogyan fogja majd a környezet terhelését csökkenteni. És így tovább, és így tovább. Tehát én azt gondolom, hogy van egyfajta nyitottság, nekünk, politikusoknak pedig az a felelősségünk, hogy minden lehetőséget kihasználjunk arra, hogy ezt az érzékenységet megtartsuk. Ahol pedig döntési helyzet van, ott a cselekvéshez szükséges megfelelő döntéseket időben meghozzuk.

Áder János köztársasági elnököt Nagy Katalin kérdezte. Aki aláírásával szeretné támogatni a klímaváltozás elleni kampányt, vagyis üzenetet szeretne küldeni a világ vezetőinek, hogy tegyenek lépéseket a környezetszennyezés okozta klímaváltozás ellen, az az elnöki hivatal által létrehozott honlapon, a www.elobolygonk.hu honlapon megteheti.

(Szerkesztett változat.)


előző oldal12következő oldal

Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány