Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2015. május 07.

Tennünk kell a Földért – Áder János interjúja a Blikknek

Áder János szerint jó értelemben véve nyomást kell gyakorolni a világ vezetőire, hogy végre érdemben tegyenek a klímaváltozás ellen, s ezért aláírásgyűjtésbe kezd az interneten. Az államfő a Blikknek adott interjújában elmondta: a Föld jövője a tét.
Aláírásgyűjtésbe kezdett Áder János, aki Al Gore volt amerikai alelnök akciójához csatlakozott. Az amerikai politikus egymilliárd szignót szeretne összegyűjteni, s ezzel elérni, hogy a világ vezetői az év végi párizsi klímacsúcson az eddiginél hatékonyabb megállapodást kössenek a globális felmelegedés és a klímaváltozás káros hatásai ellen. Az államfő a magyarokat nyerné meg az akciónak, s honlapot indított
elobolygonk.hu címmel, ahol bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez. Az államfő ennek kapcsán adott interjút a Blikknek.

– Mi késztette arra, hogy csatlakozzon az aláírásgyűjtéshez?

– Az elmúlt években számos klímaváltozással kapcsolatos találkozót rendeztek, néhányon én is részt vettem, és önkritikusan mondhatjuk, ezen tárgyalások sovány eredményeket hoztak. Az egymilliárd aláírással jó értelemben véve nyomást lehetne gyakorolni a döntéshozókra, hogy komolyabb lépésekre szánják el magukat.

– Mi a párizsi konferencia tétje?

– Ahogy Barack Obama amerikai elnök mondta: mi vagyunk az első generáció, amelyik már érzi az éghajlatváltozás káros hatásait, s az utolsó, amelyik még tehet ellene. Párizsban az esőerdők irtásának tilalmáról, a felmelegedést leginkább elősegítő szén-dioxid kibocsátásának mérsékléséről, illetve az új, környezetszennyezést kiváltó technológiák bevezetéséről kellene megállapodni.

– Minket, magyarokat is súlyosan érint a probléma?

– Igen, a klímaváltozás szélsőséges időjáráshoz vezet. Mindenki emlékszik, két éve milyen óriási árhullám vonult le a Dunán. Utánanéztem, mennyire gyakoriak az ilyen árhullámok. A II. világháborúig a 8 méteres szintet soha nem haladta meg az ár Budapesten, viszont az elmúlt tíz évben már négyszer volt 8 méter fölött a vízszint, két éve pedig 6 cm hiányzott a 9 méterhez. Ha nem cselekszünk, a klímaváltozás okozta helyzet csak súlyosbodni, az árvízzel járó károk pedig ugrásszerűen nőni fognak.

– Egymilliárd aláíráshoz az ország lakosságszámát tekintve 1,5-2 millió magyar szignó kellene. Fél év alatt meglesz?

– Nagy kérdés, de bízom benne, hogy minél többen támogatják az összefogást. Fontos lenne tudni, elég fogékonyak-e a honfitársaink a problémára. És szánunk-e pár másodpercet arra, hogy felmenjünk az elobolygonk.hu-ra, és támogatásunkról biztosítsuk a kezdeményezést. Nagyon bízom a fiatalokban, mert nemcsak nagykorúak emelhetik fel ott a szavukat. Elég megadni a nevet, irányítószámot és az e-mail címet.

– Ön mit tesz a környezet megóvásáért?

– Személyes példa, hogy 3-4 éve napkollektort szereltünk a házunk tetejére. Ez egy hattagú család számára megfelelő mennyiségű meleg vizet termel a mosakodáshoz és a mosogatáshoz. Vagyis a gázkazánt márciustól októberig leállíthattuk, nem szennyezzük a környezetet.

– Ez az átlag magyarnak talán túl drága…

– Mégis örömteli, hogy ma már egyre több ház tetején lehet napkollektort látni, és egyre több háztartás alkalmaz környezetkímélő megoldásokat. Arra is érdemes figyelni, hogy erre a célra uniós támogatást is lehet kérni: ez az 50 százalékos hozzájárulás pedig a beruházás megtérülését 7-8, maximum 10 évre csökkenti.

– Ha globálisan nézzük a klímaváltozás hatásait, mi aggasztja leginkább?

– Nézzük a mezőgazdaságot, ami magyar szempontból is kulcsfontosságú! Ha a klímaváltozás hatásai miatt a gazdálkodás nem lesz kifizetődő, a parlagon maradó földeket allergén növények verhetik fel, olyanok, mint a parlagfű. De a klímaváltozás nemcsak az emberiséget, hanem a növény-és állatvilágot is érinti. Megdöbbentő, hogy az édesvízi élőlények negyede már eltűnt vagy a kipusztulás szélére került.

– Ön horgászként ez utóbbi problémával találkozott már?

– Igen. Tavaly nyáron alig lehetett a Dunán horgászni, mert kéthetente megáradt a folyó. A klímaváltozás miatt -- ahogy melegszenek a vizek -- úgynevezett invaziv, idegen fajok jelennek meg a természetes vizekben, mint például az amurgéb. Tavaly a Dunán már nem tudtam szinte mást fogni, csak amurgébet. Ezek az idegen fajok kiszorítják az őshonosakat.

– Itthon a környezetvédelemmel Paks II. kapcsán találkoztunk. Ha az atomerőmű jól működik, környezetkímélőbb a szén vagy gázerőműveknél. De sokan veszélyesnek tartják.

– Nem én mondom, hanem a Paksot rendszeresen vizsgáló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, hogy a magyar Európa egyik legbiztonságosabb erőműve. A meglévő szaktudás pedig az idővel megépülő létesítményben is jól kamatoztatható.

Maros László

Legújabb videó
Tisztavatás
2018. augusztus 20.
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány