Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2014. május 29.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Heti Válasznak

Divatba hozni a magyar halat
Áder János: a radar és az áram használata megengedhetetlen

Sosem rejtette véka alá a hazai vizek kirablásával kapcsolatos véleményét, s ami a halászat korlátozása terén történt, azzal tökéletesen egyetért. A természet megóvása és a horgászat szívügye, így nem csoda, ha a szenvedélyes pecás Áder Jánosnak államfőként sem közömbös, hogy csak karácsonykor eszik-e a magyar halat.

– Ha Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökeként az ország fővadásza, akkor elnök úr a Horgászat Nagykövete cím birtokosaként az ország főhorgásza?

– Megtisztelő volna, de ilyesmivel nem dicsekedhetem, hiszen a horgászatnak szerencsére több „nagykövete” is van. A Magyar Országos Horgász Szövetség által adományozott cím természetesen így is nagy megtiszteltetés. Még akkor is, ha a kezdeményezés abból a megfontolásból született, hogy ezzel is erre a remek sportra és kikapcsolódási lehetőségre irányulhasson a közfigyelem. Egy csöndes, de nagy létszámú, jól szervezett és elkötelezett társadalmi csoportról van szó. A horgászat tehát össznépi sport, hobbi vagy épp szenvedély, ki minek szereti nevezni, így nem csoda, ha művészek, tudósok, sportolók, gazdasági szakemberek és közéleti személyiségek is vannak a horgászok közt. Eddig például Besenyei Péter, Erdei Zsolt és Trokán Péter kapta meg a nagyköveti címet, amelyet tavaly Cseh László és Reviczky Gábor társaságában vehettem át, de Kemény Dénes, Biros Péter, Kiss László és Csőre Gábor is ennek a szenvedélynek hódol.

– Friss hír, hogy kétezer forintért állami horgászjegyet válthatnak a turisták: az ilyen, a horgászturizmus fellendítését célzó intézkedések mögött netán ott áll ön is?

– Ha azt kérdezi, hogy támogatom-e azokat a törekvéseket, amelyek a hazai horgászat ügyét segítik, a válaszom igen. Ez a szabadidős sport ugyanis alázatra, türelemre, kitartásra és természetszeretetre tanít. Nem beszélve a halfogyasztás egészségre gyakorolt hatásáról, de a horgászturizmus nemzetgazdasági hasznát sem érdemes lebecsülni. Ma Magyarországon évi több mint 340 ezer horgász váltja ki az engedélyt. Mások alkalomszerűen pecáznak, és a külföldi turisták közül is egyre többeket vonzanak a vizeink. Én gyerekkorom óta horgászom, ezért örömmel tapasztalom, hogy a fiatalok közül is sokan választják ezt a szabadidős sportot. A horgászat fegyelemre nevel, s megtanít arra, hogy vegyük észre a természet jelzéseit. Föltámadt a szél? Alkonyodik? Akkor esetleg csalit kellene váltani. Hohó, itt most megállt a hal, tehát már nem fenekezni kell, hanem próbáljunk meg vízközt horgászni – mindezt hasznosabb időtöltésnek tartom, mint az aszfalton lődörögni. Az ember barátokat is gyűjt, lehet versenyezni, közben zrikálni a másikat, végül lehet készíteni egy jó halászlevet, vagy parázson megsütni a halakat. Minden intézkedést, ami segíti, hogy mások is rátaláljanak erre az élményre, támogatandónak tartok.

– Tavaly a halgazdálkodási törvény szigorította volna a horgászat szabályait, ám ez mégsem következett be: ekkora lenne a horgászok lobbiereje?

– A horgászat a természeti értékek fenntarthatóságán nyugvó, szigorú szabályok szerint működik. Az egyensúly a finomhangoláson múlik. Úgy látom azonban, hogy a módosításkor ez a kényes egyensúly mintha megbillent volna. Egyrészt méretbeli fölső korlátot is be akartak vezetni, másrészt bizonyos keszegfajtákra is ki akarták terjeszteni a korlátozást. Szerintem a jogszabály előkészítői átestek a ló másik oldalára, és a horgásztársadalom inkább az ellen tiltakozott, hogy fölöslegesen ne legyenek szigorítások a korábban jól bevált szabályokhoz képest.

– Ennek a módosításnak a során lett védett az egyébként kedvelt kecsege?

– „Nem fogható” hal lett – ez másik kategória. A kecsege egyedszáma hihetetlenül csökkent: a vermelő kecsegéket jelentősen meggyérítették az orvhalászok, de ennél is súlyosabb a kormoránok pusztítása. Húsz- és negyvenezer közé teszik az itt élő kormoránok számát, ehhez jön telente egy százezres vonuló populáció. Hiába telepítettek a Dunán és a Tiszán is kecsegéket, a negyven centi alatti példányokat a kormoránok kitakarították. Ha megerősödik a kecsegeállomány, akkor majd újra lehet fogni.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány