Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

INTERJÚK

2012. július 23.

Áder János köztársasági elnök interjúja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak

„Semmi lábjegyzet Alaptörvényünkhöz”

Áder János a Fidesz megalakításáról, a környezetpolitikáról, a kettős nemzetfogalomról és az európai szomszédságpolitikáról.

Elnök Úr, mielőtt államfővé választották, Ön az Európai Parlamentben
mindenekelőtt a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben környezetvédőként tűnt fel. Ön tulajdonképpen egy zöld politikus?

Mielőtt az a megtiszteltetés ért, hogy a köztársaság elnökévé választottak, három éven át a környezetvédelmi és egészségügyi bizottság tagja voltam. Ennek ellenére nem feltétlenül nevezném magam zöld politikusnak. Meggyőződésem, hogy a 21. század új fejezetet nyitott a politikában: ma egyetlen politikus sem hagyhatja figyelmen kívül a fenntartható fejlődéshez tartozó környezetvédelmi szempontokat és az ebből adódó felelősséget. Az Európai Parlament tagjaként természetes volt számomra, hogy azt keressem, amit ennek értelmében tehettem. Nem pillanatnyi címkékben hiszek, hanem az ésszerű gondolkodásban, a megalapozott kezdeményezésekben és a közös cselekvésben. Fontos volt számomra a hazámat is közvetlenül érintő európai nagyságrendű témák feldolgozása. Ezért kezdeményeztem 2010-ben – a cianid által előidézett tiszai környezetvédelmi katasztrófa tizedik évfordulóján – a cianid alapú bányászati technológiák betiltását Európában, amit a képviselők négyötöde támogatott. Amikor a vörösiszap-katasztrófát követően Magyarországon ugyanabban az évben azzal konfrontálódtam, hogy az EU-nak semmilyen eszköze nincs az ilyen és ehhez hasonló környezeti és ipari katasztrófák leküzdésére, ismét magamhoz ragadtam a kezdeményezést. Ennek magva egy európai katasztrófabiztosítási alap létrehozása, amely hatékonyan tud segíteni a bajbajutott országoknak. Az elmúlt évtizedek nagy európai ipari katasztrófái valamennyiünket megtanítottak arra, hogy szükség van egy ilyen biztosításra. A kollégáinkkal közösen kidolgozott javaslatunk szerint a legnagyobb környezetszennyezőknek egységes európai biztosítási díjat kellene fizetniük, amelyet értékesítési árbevételükhöz igazítanának. Nagyon örülök, hogy a bizottság szintén foglalkozik ezzel a megoldással, és a tagállamok környezetvédelmi miniszterei megvalósíthatósági tanulmány készítésére adtak megbízást.

Milyen tanulságot von le Magyarország a vörösiszap-katasztrófából?

Az egyik tanulság az, hogy erősítenünk kell az állami felügyeletet. Nem lehetünk elég óvatosak, hiszen nem bízhatunk abban, hogy a termelővállalatok minden szükséges dolgot megtesznek majd a katasztrófa elkerülése érdekében. Egyik legutolsó európai parlamenti munkám a Seveso-III-irányelvről szóló jelentés, amelyet 98%-os támogatottsággal fogadtak el, éppen azt a célt szolgálja, hogy kiépítsük a katasztrófák elkerüléséhez szükséges képességeket. Támogatom tehát a Magyar Tudományos Akadémiának a vörösipszap ipari nyersanyagként történő újrahasznosítására irányuló kutatásait. Egy másik tanulság az, hogy olyan technológiákat kell találni, amelyek a fenntarthatóság jegyében képesek összebékíteni az ipar, az üzleti élet és a környezet követelményeit.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány