\

Az intézmény története






2005-től öt éven át a szintén jogtudós, egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró Sólyom László volt az államfő, aki Magyarország 1990-es demokratikus jogállammá válásának évétől 1998-ig az Alkotmánybíróság elnöki tisztét is betöltötte.



2010-től 2012-ig a kétszeres olimpiai bajnok, a sportdiplomáciában és a nemzetközi diplomáciában is jelentős tapasztalatokkal rendelkező Schmitt Pál töltötte be a tisztséget, aki 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkáraként, valamint 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnökeként tevékenykedett. Lemondását követően 2012. május 2-án választotta meg a Magyar Országgyűlés Áder Jánost a demokratikus Magyarország államfőjévé.



Áder János jogász, rendszerváltó politikusaink egyike. Részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. Szülővárosában, Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Részt vett az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságának munkájában. 1998-ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el. 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnökeként tevékenykedett.

Áder János 2012-es hivatalba lépése hazánk alkotmányos fejlődésének új korszakhatárával esik egybe, hiszen erre az évre esik hazánk régi, többször módosított, és a rendszerváltozás óta mindvégig ideiglenesnek tekintett 1949-es alkotmányát felváltó új, 21. századi Alaptörvényünk hatálybalépése.

A 2011-ben elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény kimondja: Magyarország államfőjének legfontosabb feladata a nemzet egységének kifejezése, az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés.

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet. Ő tűzi ki az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját; összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; feloszlathatja az Országgyűlést; az elfogadott törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek.

A köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, továbbá kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

Az államfő az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát; megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat. Továbbá megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat. Az államfő törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben, dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Köztársasági elnök az Alaptörvény értelmében bármely 35. életévét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. Az alkotmány rendelkezése szerint a köztársasági elnököt ötéves időtartamra választják, egy alkalommal újraválasztható. A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg.


előző oldal12következő oldal

Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány