\

Kegyelmi ügyek



A kérelmezők
Kegyelmi kérelmet a terhelt (tehát eljárási kegyelmi kérelem esetében a gyanúsított, vádlott, végrehajtási kegyelem esetében pedig az elítélt), a védő (ügyvéd), a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója (az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa és bejegyzett élettársa) terjeszthet elő.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.) 54. § (2) bekezdése alapján a kegyelmi eljárás illetéke 5 000 forint. A terhelt, illetve a védője által, valamint a hivatalból kezdeményezett kegyelmi eljárás az Itv. 57. § (2) bekezdés c) pontja alapján illetékmentes.

A kegyelmi eljárás
A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet a vádirat benyújtását megelőzően az ügyész a legfőbb ügyészhez, ha pedig a vádiratot már benyújtották, a bíróság az igazságügyi miniszterhez terjeszti fel. Az eljárási kegyelmi ügyekben a kérelmet a vádirat benyújtását megelőzően a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyi miniszter, a végrehajtási kegyelmi kérelmek tárgyában (a büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre irányuló kérelem esetén) pedig minden esetben az igazságügyi miniszter terjeszti fel a köztársasági elnökhöz. Az igazságügyi miniszter, illetve a legfőbb ügyész a kegyelmi döntésre vonatkozó javaslatát kizárólag a rendelkezésre álló iratok alapján teszi meg, és a köztársasági elnök is ekképpen hoz döntést. A kérelmező, illetve meghatalmazott védője személyes meghallgatására nem kerülhet sor.

Halasztás, büntetés-félbeszakítás
A kegyelmi kérelemnek a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya.

A büntetés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem, illetőleg előterjesztés esetén a miniszter elrendelheti a büntetés, illetőleg a próbára bocsátás, a jóvátételi munka, a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását a köztársasági elnök döntéséig.

Döntésről értesítés
A Be. 598. § (4) bekezdése alapján a kegyelmi határozatot eljárási kegyelmi kérelem esetén az a bíróság, illetőleg ügyész (ha a kérelmező nem azonos a terhelttel, akkor a terheltnek is), amely előtt az eljárás folyik, végrehajtási kegyelmi kérelem esetén pedig az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, a kegyelmi határozatot az igazságügyi miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot.

Ha a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnök elutasította, annak felülvizsgálatára nincs mód. A kérelmezőnek azonban lehetősége van újabb kegyelmi kérelmet benyújtania a fent ismertetett módon. Ennek elbírálása a korábbi kérelemtől függetlenül történik.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány