Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Ilves Asszony!
Kedves Észt és Magyar Barátaim!
Hölgyeim és Uraim!
Örömmel köszöntöm Budapesten az Észt Köztársaság elnökét, feleségét és kíséretének tagjait. Első személyes találkozónkra tavaly a Finnugor Világkongresszuson, Hanti Manszijszkban került sor, most pedig állami látogatáson üdvözölhetjük Önt Magyarországon.
A magyar és az észt nép barátsága a finnugor rokoni kapcsolaton, érzelmi és kulturális kötelékeinken túl, történelmi előzményekre épül. Magyarország az elsők között ismerte el az 1918-ban kikiáltott, valamint a függetlenségét 1991-ben visszanyert Észtországot. A térségben első képviseletünket Tallinnban nyitottuk meg. A példák hosszú sorában emlékezhetünk arra, hogy Észtország az 1920-as évek elején közvetítő szerepével lényeges szerepet játszott abban, hogy magyar hadifoglyok ezrei térhettek haza Szovjet-Oroszországból, vagy arra, hogy 2004-ben, Magyarország, már a NATO-tagjaként, teljes elkötelezettséggel támogatta Észtország felvételét a szervezetbe.
Finnugor őseink valamikor a népvándorlás idején külön utakat választottak, sikerült fennmaradniuk a történelem viharaiban, és mára észtek, finnek, magyarok, újra egyesültek az Európai Unió keretein belül. Uniós tagságunk új minőséget hozott együttműködésünkbe, amelynek alapját a közösen vallott értékek és a közös célok jelentik.
Közösen keressük a megoldást a globális kihívásokra. A pénzügyi és gazdasági világválság, az energiabiztonság, a nemzetközi terrorizmus elleni harc, vagy az Európai Unió és szomszédai kapcsolatának kérdései hasonló problémák elé állítanak bennünket.
Különösen időszerűek teendőink a nemzetközi pénzügyi válság vonatkozásában. Minden olyan tapasztalatra, amely segít a munkahelyek megóvásában, a munkanélküliség felszámolásában nagy szükségünk van.
Hasonlóan szorító, sürgős közös feladat a környezetünk, bolygónk, a Föld érdekében végzett munka az európai és a nemzetközi fórumokon. Közös érdekeink fűződnek és a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre viteléhez.
Tárgyalásaink során áttekintettük az Ilves elnök úr – még mint Európai Parlamenti képviselő – által 2005-ben kidolgozásra javasolt Balti-tengeri stratégiát is, és az ehhez hasonlatos Duna Stratégiát, mely a magyar kormányzat terveit tükrözi.
Reméljük, Elnök úr látogatása a politikai és kulturális eszmecsere mellett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítésének is lökést ad, és elmélyül együttműködésünk harmadik országokban – a volt szovjet utódállamokban és a Nyugat-Balkán országaiban is.
Szükség van arra is, hogy minél jobban megismerjük egymás országait, kultúráját. Ebben fontos szerep hárul a kulturális intézetekre is, amelyek mind Budapesten, mind Tallinnban nagyszerű munkát végeznek.
Az észt népköltészet dalait és mondáit egyesítő hősi eposz, a magyarul először 80 éve megjelent Kalevipoeg által megnyitott úton ma is többen haladnak: az észt kultúra iránti érdeklődésnek legújabb példája az idén tavasszal megjelent, több mint 400 oldalas – nagyrészt fiatalok által összeállított és fordított – antológia, mely a kortárs észt irodalom és képzőművészet világába kalauzolja el a magyar olvasót.
Az Európai Unión belüli szabad mozgás további lehetőségeket nyújt egymás jobb megismerésére. Igen aktív a Magyar-Észt Társaság, tovább bővíthetők a Somogy megye, illetve Veszprém, Siófok és Szombathely által megnyitott testvérvárosi kapcsolatok.
Tisztelt Elnök Úr!
A magyar-észt kapcsolatok nem korlátozódnak a kétoldalú, illetve az euroatlanti integrációban megvalósuló együttműködésre. Külön meg kell említenem Magyarország, Észtország és Finnország köztársasági elnökeinek hagyományos együttműködését az oroszországi kislétszámú finnugor népek fennmaradása, kultúrájuk támogatása érdekében. E téren a gazdasági hullámvölgy ellenére további erőfeszítéseket kell tennünk, mert versenyt futunk az idővel.
E gondolatok jegyében emelem poharam Toomas Hendrik Ilves, az Észt Köztársaság elnöke, felesége, Evelin Ilves asszony, és valamennyi kedves vendég egészségére, Észtország virágzására, az észt nép boldogulására, országaink barátságára és együttműködésére!