Sajtóközlemények, fotók, videók és beszédek

BESZÉDEK

2016. november 28.

Áder János köztársasági elnök beszéde a Budapesti Víz Világtalálkozó nyitó rendezvényén

„A túléléshez és a magasabb célok eléréséhez mindenképpen újfajta gondolkodásra van szüksége az emberiségnek” – írta Albert Einstein.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy tisztelettel és még nagyobb megbecsüléssel köszöntöm a Budapesti Víz Világtalálkozó minden résztvevőjét! Közel kétszer annyian gyűltünk össze, mint három éve, hogy a XXI. század legfontosabb kérdéséről beszéljünk.

Három éve még azzal a szándékkal tanácskoztunk, hogy a víz hangsúlyos eleme legyen az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési céloknak. Azóta nemcsak hogy elfogadtuk ezeket a célokat, de megkötöttük a Párizsi Megállapodást is, aminek rekord gyorsaságú ratifikációja is megtörtént.

Ma azért vagyunk itt, hogy elérjük: a víz váljon a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé.

A kérdés: hogyan jutunk el oda,
- hogy a víz ne csak az élet forrása, de közös biztonságunk garanciája is legyen,
- hogy a víz ne elválasszon, hanem összekössön minket,
- hogy a vízzel való felelős gazdálkodás a fejlődés záloga legyen.

Mindannyian tudjuk, hogy a népesség gyarapodása milyen mértékű volt az elmúlt száz évben. De azt már kevesebben tudják, hogy a vízfelhasználás időközben hatszorosára nőtt.

Mindannyian tudjuk, hogy évente 10-12 millió hektár termőföld megy tönkre. Egyre kisebb termőterületnek egyre több embert kell eltartania. A népesség további gyarapodása, az élelmiszerfogyasztás növekedése legalább további 30%-os vízfogyasztást eredményez majd 2030-ig.

Ráadásul az ipar is egyre szomjasabb! 2050-ig minimum 50%-kal több vízre lesz szüksége.

És akkor még nem beszéltünk a viharos tempóban növekvő városi népesség többletvízigényéről. (2050-re négyből három ember városlakó lesz.)

Nyilvánvaló, hogy a XXI. század kihívásaira – vízbázisvédelem, lakossági ellátás, mezőgazdasági, ipari vízfelhasználás, a felszíni és felszín alatti vizeink további szennyezésének elkerülése, szanitáció – nem lehet XX. századi válaszokat adni.

A víz összeköt minket. Közös sorsunk vizeink sorsától függ. A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrásunk.

Megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül:
- nincs elegendő élelmiszerünk,
- nincs további ipari fejlődésünk,
- nincs fenntartható urbanizációnk.

A víz minősége alapvetően befolyásolja egészségünket, természeti környezetünk állapotát, a Földet velünk együtt benépesítő élőlények sorsát.

A víz békénk és biztonságunk záloga is. Csak rajtunk múlik, hogy milyen úton megyünk tovább.

Nézzünk erre három példát, három területet:
- mezőgazdasági termelés,
- energiatermelés,
- urbanizáció.

Mezőgazdaság

Ma a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70%-át igényli. A termőföldek mindössze 15%-án folyik öntözéses gazdálkodás. Azonban ezek a földek adják a termés 40%-át. Ma vannak országok, amelyek egyhatod annyi vízzel képesek ugyanannyi termést előállítani, mint mások.

Az első kép azt mutatja, hogy sivatagi körülmények között is lehet élelmiszert termelni. A kérdés már csak az, hogyan biztosítjuk ehhez a szükséges vizet, és a vízfelhasználás kellően hatékony, energiatakarékos, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő módon történik-e.

A másik út a szerencsétlen sorsú Szíriáé, amit az elmúlt 900 év legnagyobb aszálya sújtott három éven át. Kiszáradt, terméketlenné vált földek, tönkrement gazdák, növekvő társadalmi feszültség, polgárháború, háború, migráció. Ráadásul a háború a már meglévő vizes infrastruktúrát is tönkretette. Így nemhogy az öntözés fejlesztéséről nem lehet szó (egyelőre), de a lakossági ellátás is egyre nehezebb. Nem nehéz belátni ennek további súlyos egészségügyi, társadalmi, gazdasági, politikai következményeit.


előző oldal12következő oldal

Legújabb videók
Vízügyi cselekvési program
Vízügyi cselekvési program
Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány