Magyarország alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés i) pontja alapján a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Az állampolgársági eljárás szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban Ápt.) tartalmazza. A köztársasági elnök döntésének előkészítése a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Igazgatóságának a feladata. A köztársasági elnök nem járhat el közvetlenül az állampolgársági ügyekben, minden esetben az illetékes miniszter előterjesztése alapján dönt.

A honosítás
Honosítását kérheti az a nem magyar állampolgár, aki
– a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakott, illetve aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolta, és bejelentési kötelezettségének eleget tett;
– büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– igazolja, hogy magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított;
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; és
– igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Ötévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– Magyarország területén született;
– kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;
– hontalan.

Háromévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;
– kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
– magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy);
– magyar hatóság menekültként elismerte.

Aki a fenti kategóriák egyikébe sem tartozik, nyolcévi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását.

3. Egyszerűsített honosítás
A Magyarországon lakás időtartamára tekintet nélkül kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy magyarországi származását valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja, amennyiben
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

A fentiekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú esetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.

123