\

Állampolgársági ügyek

Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben. Az alábbiakban az állampolgársági eljárásra vonatkozó hasznos tudnivalókat ismertetjük.

Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (4) bekezdés i) pontja alapján a köztársasági elnök dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.

Az állampolgársági eljárás szabályait a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) tartalmazza. A köztársasági elnök döntésének előkészítése elsősorban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladata. A köztársasági elnök nem járhat el közvetlenül az állampolgársági ügyekben, minden esetben az illetékes miniszter előterjesztése alapján dönt.

A honosítás
Honosítását kérheti az a nem magyar állampolgár, aki
– a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott ideig bevándoroltként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakott, illetve aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolta, és bejelentési kötelezettségének eleget tett,
– büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– igazolja, hogy magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított,
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti és
– igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Ötévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– Magyarország területén született,
– kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet,
– hontalan.

Háromévi folyamatos Magyarországon lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki:
– magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
– kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
– magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy),
– magyar hatóság menekültként elismerte.

Aki a fenti kategóriák egyikébe sem tartozik, nyolcévi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását.

A Magyarországon lakás időtartamára tekintet nélkül kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
– legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
– legalább öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban,
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti, és
– magyar nyelvtudását igazolja.

Ha a kérelmező honosításához Magyarországnak fontos érdeke fűződik és
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, valamint
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti,
a köztársasági elnök – az állampolgársági ügyekért felelős miniszter előterjesztésére – felmentést adhat a honosítás további feltételei alól.

A Magyarországon lakás időtartamára tekintet nélkül kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy magyarországi származását valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja, amennyiben
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
– honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti.

A fentiekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú esetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.
A magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében.



Legújabb kiadvány
Legújabb kiadvány